Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszország az elmúlt nyolc évben folyamatosan akadályozta a Szovjetunió fennállása idején gyártott lőszerek eladását Ukrajnának, és valószínűleg köze van a Kelet-Európa kulcsfontosságú lőszer-raktárjaiban történt robbantásokhoz is – állította Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter a The Washington Post című amerikai napilapnak adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

 A tisztségviselő szavai szerint Oroszország több mint 60 ezer lövedéket gyárt naponta, tízszer többet, mint Ukrajna. A legtöbb ukrán tüzérségi eszköz a szovjet korszakból származik, s ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a 122 és 152 milliméteres lőszereket használják, mint Oroszország. „Az Oroszországon kívüli készletek azonban szűkösek, nagyrészt azért, mert Oroszország éveket töltött azzal, hogy megsemmisítse az ukrajnai és más kelet-európai lőszerraktárakat, illetve megakadályozza, hogy a lehetséges szállítók ilyen típusú lövedékeket eladjanak Ukrajnának” – állította Maljar.

A miniszterhelyettes kijelentette, hogy még ha minden ország eladná is az összes készletét Ukrajnának a szovjet típusú lőszerekből, az sem lenne elég: „Ukrajna több 152 milliméteres lövedéket használ fel, mint amennyit egy nap alatt gyártanak a világon” – fűzte hozzá.

A The Washington Post írása szerint a NATO és az Egyesült Államok által használt tarackok 105 és 155 milliméteres lövedékeket lőnek ki. A nyugati országok nagy számban szállítottak ilyen lövedékeket Ukrajnának, de tüzérségi rendszert csak korlátozott számban küldtek. Noha az Egyesült Államok és Európa ígéretet tett arra, hogy több tüzérségi rendszert küld, Ukrajnának akkor sincs elegendő forrása arra, hogy régi, szovjet kori felszerelését teljesen lecserélje NATO-szabványú fegyverekre – írta az amerikai újság név nélkül nyilatkozó katonai szakértőkre hivatkozva.

A kijevi vezérkar közben péntek délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg a déli Herszon megyében visszavonulásra kényszerítette az orosz csapatokat korábbi védelmi állásaikba, visszaverte  támadásukat a Donyec-medencében, Szlovjanszk és Szeverodoneck irányában, valamint Marjinka közelében. A vezérkar ugyanakkor megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták Mikolajivka falut.

Az ukrán katonai hírszerzés közölte: értesülései szerint Oroszország lakóházakat készül felrobbantani a fehéroroszországi Mazir városban, hogy utána Kijevet téve felelőssé, bevonja Fehéroroszországot az Ukrajna elleni háborúba. „A beérkezett információk szerint az Oroszországi Föderáció  infrastrukturális létesítmények és a polgári lakosság elleni provokációk sorozatával megpróbálja bevonni Fehéroroszországot az Ukrajnával folytatott katonai konfliktusba.

Ennek érdekében magukat civileknek kiadó szabotázscsoportok érkeztek Mazir városába. E csoportok tervei között szerepel terrortámadások sorozatának megszervezése Fehéroroszország területén. Oroszország tüzérségi és rakétacsapások sorozatát tervezi végrehajtani a maziri olajfinomító, valamint polgári infrastrukturális létesítmények és lakónegyedek ellen” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Telegram üzenetküldő csatornán nyilvánosságra hozott közleményében.

(MTI)

Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének jelentése szerint 152 ukrajnai kulturális helyszín semmisült meg részben vagy teljes egészében Oroszország február 24-i inváziójának kezdete óta.

A károk között 70 vallási épület, 30 történelmi létesítmény, 18 kulturális központ, 15 műemlék, 12 múzeum és 7 könyvtár szerepel, a megrongálódott helyszínek háromnegyede pedig három régióban található.

Eszerint a donyecki régióban 45, a harkovi régióban 40, a kijevi régióban pedig 26 kulturális épületet rongáltak meg a harcok következtében, amelyek még továbbra is rendkívül hevesek Donyeckben – számolt be a The Guardian.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója kijelentette, hogy a kulturális objektumok elleni sorozatos támadásoknak véget kell vetni, hiszen ezeket a felbecsülhetetlen értékű műemlékeket és helyszíneket teljes valójukban meg kell óvni, ezáltal nem lehetnek a támadások célpontjai.

Az Ukrinform beszámolója alapján Ukrajna naponta 200-300 háborús bűncselekményt regisztrál, amelyeket az orosz erők követnek el ukrán területen, azonban bizonyos esetekben nem mondható akadálymentesnek a nyomozás megkezdése.

Az ukrán főügyész, Irina Venediktova legutóbbi interjújában kijelentette, hogy „a háborús bűnök a mi gondjaink”, majd elmagyarázta, a napi több száz incidens nem azért következik be, mert „akarnak vagy nem akarnak vizsgálatot folytatni”.

Kiemelte, abban az esetben, hogy tudomásukra jut bármilyen ehhez köthető információ, „az a kötelességük, hogy elindítsák a nyomozást” és lépéseket tegyenek. Ennek kapcsán kifejtette, hogy gyakran az a gond, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak hozzáférni bizonyos területekhez vagy emberekhez.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mellőznék az intézkedések végrehajtását, hiszen „minden esetben megteszik”, az eddig összegyűjtött adatok alapján pedig megállapították, hogy 623 gyanúsítottja van az Ukrajna megszállásával kapcsolatos ügyeknek – írta a The Guardian.