Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta a TASZSZ-nak, hogy Moszkva elszánt, azonban semmiképpen nem akarják elsietni a döntést, miután Litvánia úgy határozott, hogy nem engedi át bizonyos árukat a területén az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád exklávéba. 

Kiemelte, hogy Oroszországnak teljesen igaza van a kalinyingrádi kérdésben, az ország elemzi a helyzetet és átadja az exklávé tranzitblokádjával kapcsolatos álláspontját az ellenfeleinek. 

„Sajnálatos módon ők már nem a partnereink, most már az ellenfeleink” – tette hozzá.  

Arra a kérdésre, hogy a Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tett jelentése után várhatóak-e megtorló intézkedések, a tisztviselő azt válaszolta, hogy szükségük van egy kis időre, hogy elemezzék a helyzetet, de úgy véli, hogy az ellenfeleiknek is szükség van rá. 

A Kreml nem zárja ki annak lehetőségét, hogy sikerül elérniük, hogy Litvánia feloldja az Oroszország balti exklávéjába irányuló tranzitkorlátozásokat, de felkészül a rosszabbra.

Litvánia az uniós szankciók miatt június 18-tól korlátozta egyes Oroszországból érkező áruk vasúti tranzitját a régióba. Kalinyingrád később megerősítette, hogy a korlátozások a tehergépkocsi-szállításra is vonatkoznak.

Oroszország szerint a lépés jogszerűtlen, mivel sérti azokat a megállapodásokat, amelyeket az ország az EU-hoz való csatlakozáskor vállalt. Vilnius és az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy csak a szankciórendszert hajtják végre.

Marija Sznegovaja amerikai-orosz elemző és Nikolaj Petrov, a londoni Chatham House elemzője egyetértenek abban, hogy a moszkvai elitet olyanok dominálják, akik a hatvanas években születtek és a szovjet tapasztalatok határozzák meg a lépéseiket, míg az ukrán elit főként a nyolcvanas években született és már a Szovjetunió összeomlását követően alakult ki az értékrendjük.

Sznegovaja, aki egyebek mellett a Virgina Tech Egyetem politikai elemzője is, kiemelte, hogy a Putyin belső körének számító első 100 ember 60 százalékának voltak kapcsolatai a szovjet nomenklatúrával, amely már 30 éve hatalmon van, így a viselkedésüket a múlt karakterisztikái határozzák meg.

Ukrajnában viszont radikálisan más a helyzet, ugyanis ott a jelenlegi nomenklatúra átlagéletkora 30-35 év között van, Oroszországnak ezzel szemben 55 felett, amely jóval több, mint bárhol máshol a poszt-szovjet térben. Megjegyezte: csak úgy, mint a szovjet időkben, ez az öreg, régóta szolgáló tisztviselői banda minden módon próbálja gátolni a fiatalok felemelkedését.

Petrov ezzel maximálisan egyetért, mindössze annyit tett hozzá, hogy az elmúlt évtized során az orosz elitben komoly változások következtek, amelyek szerinte pontosan azt vetítik előre, hogy nem lehet számítani különösebb vitára a közeljövőben – idézte a Reforum.

Petrov úgy véli, hogy Putyin rendszere és annak nomenklatúrája ellentétes azzal, amit Brezsnyev, Hruscsov vagy akár Sztálin alatt lehetett látni, itt nincs bocsánat a „bolondoknak”. Mint mondta, ez a rendszer homogén és ebből kifolyólag nem működik, véleménye szerint a KGB-elődjénél, a Csekánál lehetett hasonló folyamatokat megfigyelni:

Sznegovaja ehhez hozzátette, hogy hasonló folyamatokat lehet megfigyelni Putyin rendszerében, mint amit a Szovjetunió végén: a fiatalok egyre inkább úgy érzik, hogy őket nem reprezentálja a rendszer, nem túl biztató a jövőjük, ezért megújulást akarhatnak.

Az elemző ugyanakkor megjegyezte, hogy a rezsimváltás nem elképzelhető valami alulról szerveződő mozgalommal, ezt pedig már csak az is előrevetíti, hogy a Putyin-rezsim top 100 tagjából mindössze négyen születtek 1980 után. Megerősítette azt is: nem érdemes arra várni, hogy Putyin elitje szétessen, mert gondosan ügyelnek arra, hogy egyetértés legyen.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz-ukrán háború miatti közelegő élelmiszerválság kapcsán tartandó pénteki konferencia előtt felszólalva azzal vádolta Oroszországot, hogy az éhezést fegyverként használja, ezzel pedig az egész világot túszként tartja fogva.

Az „Összefogás a globális élelmiszerbiztonságért” elnevezésű rendezvényen az orosz-ukrán háború okozta ellátási hiányokkal fognak foglalkozni, céljuk pedig, hogy megoldást találjanak a globális élelmiszer-ellátás stabilizálására.

A CNN értesülései szerint a konferenciát rekordgyorsasággal szervezték meg, melyen 50 delegáció, valamint 40 miniszter fog részt venni. Az élelmiszerbiztonsági konferencia kapcsán a német külügyminiszter azt is megosztotta, hogy a legfőbb prioritás a megbízható szállítási útvonalak kialakítása annak érdekében, hogy az ukrán gabona kijuthasson az orosz megszállás alatt álló ukrán kikötőkből.

Mint ismert, a Nyugat már több alkalommal is felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrán kikötők blokádjával, hiszen az oroszok miatt a háború kezdete óta nem jut ki az ukrán gabona a kikötőkből, ez pedig az egész világra negatív hatással van, egyes országokban pedig már egyenesen az éhezéstől tartanak.