„Nem lehet arra várni, hogy Putyin elitje egymásnak essen”
Két orosz születésű elemző is úgy véli, hogy részben a generációs különbségek miatt is jelentősen eltérő a háborúzó felek hozzáállása.
Marija Sznegovaja amerikai-orosz elemző és Nikolaj Petrov, a londoni Chatham House elemzője egyetértenek abban, hogy a moszkvai elitet olyanok dominálják, akik a hatvanas években születtek és a szovjet tapasztalatok határozzák meg a lépéseiket, míg az ukrán elit főként a nyolcvanas években született és már a Szovjetunió összeomlását követően alakult ki az értékrendjük.
Sznegovaja, aki egyebek mellett a Virgina Tech Egyetem politikai elemzője is, kiemelte, hogy a Putyin belső körének számító első 100 ember 60 százalékának voltak kapcsolatai a szovjet nomenklatúrával, amely már 30 éve hatalmon van, így a viselkedésüket a múlt karakterisztikái határozzák meg.
Ukrajnában viszont radikálisan más a helyzet, ugyanis ott a jelenlegi nomenklatúra átlagéletkora 30-35 év között van, Oroszországnak ezzel szemben 55 felett, amely jóval több, mint bárhol máshol a poszt-szovjet térben. Megjegyezte: csak úgy, mint a szovjet időkben, ez az öreg, régóta szolgáló tisztviselői banda minden módon próbálja gátolni a fiatalok felemelkedését.
Petrov ezzel maximálisan egyetért, mindössze annyit tett hozzá, hogy az elmúlt évtized során az orosz elitben komoly változások következtek, amelyek szerinte pontosan azt vetítik előre, hogy nem lehet számítani különösebb vitára a közeljövőben – idézte a Reforum.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Petrov úgy véli, hogy Putyin rendszere és annak nomenklatúrája ellentétes azzal, amit Brezsnyev, Hruscsov vagy akár Sztálin alatt lehetett látni, itt nincs bocsánat a „bolondoknak”. Mint mondta, ez a rendszer homogén és ebből kifolyólag nem működik, véleménye szerint a KGB-elődjénél, a Csekánál lehetett hasonló folyamatokat megfigyelni:
Sznegovaja ehhez hozzátette, hogy hasonló folyamatokat lehet megfigyelni Putyin rendszerében, mint amit a Szovjetunió végén: a fiatalok egyre inkább úgy érzik, hogy őket nem reprezentálja a rendszer, nem túl biztató a jövőjük, ezért megújulást akarhatnak.
Az elemző ugyanakkor megjegyezte, hogy a rezsimváltás nem elképzelhető valami alulról szerveződő mozgalommal, ezt pedig már csak az is előrevetíti, hogy a Putyin-rezsim top 100 tagjából mindössze négyen születtek 1980 után. Megerősítette azt is: nem érdemes arra várni, hogy Putyin elitje szétessen, mert gondosan ügyelnek arra, hogy egyetértés legyen.