Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova álhírnek minősítette a Kijev által tett kijelentéseket, miszerint a kremencsuki bevásárlóközpontot orosz légicsapás érte, ahol közel ezer fő tartózkodott.

Elmondása szerint számos álhírt terjesztettek, amelyek nem mások, mint „a kijevi rezsim újabb provokációi”, az előre megfontolt lépéseik pedig azt a célt szolgálják, hogy „a Nyugat geopolitikai érdekeit kielégítsék, miközben a civilek háta mögé bújnak, emberi pajzsként használva őket”.

Kiemelte, hogy az orosz légierő nagy pontosságú precíziós rakétákkal mért csapást a fegyverraktárakra, így szó sem lehetett arról, hogy az üzletközpontot találták el, amellyel Igor Konasenkov tábornok is egyetértett – számolt be a TASS.

Hozzátette, hogy az ott tárolt fegyverek lőszereiből eredő robbanás következtében tűz ütött ki a közelben található bevásárlóközpontban, amely teljesen kihalt volt, mindezt pedig Oroszország ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij is megerősítette.

Mindent el kell követni, hogy elkerüljük a közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között, miután továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy hosszan el fog tartani az ukrajnai háború – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Madridban.

 A tárcavezető a NATO csúcstalálkozójáról jelentkezett, s kiemelte, hogy a konfliktus elhúzódása „azzal a következménnyel jár, hogy emberek ezrei halnak meg teljesen értelmetlenül, hogy tartósan fennmarad a háborús inflációs környezet, aminek nyomán globális gazdasági válság alakulhat ki, és az energiaellátás biztonsága is komolyan sérül a következő időszakban”. Rámutatott, hogy ezért minden eddiginél fontosabb a béke mielőbbi megteremtése.

Hozzátette, hogy szükséges a stratégiai kommunikációs csatornák fenntartása a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció elkerülése és a szándékolatlan eszkaláció kiküszöbölése érdekében.

Szijjártó Péter közölte, hogy a nap folyamán elfogadják a szövetség új stratégiai koncepcióját, amire már nagy szükség volt, ugyanis 2010 óta jelentős mértékben átalakult a világ biztonsági környezete. A dokumentum „360 fokos védelmet” fogalmaz meg, azaz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keletről és a délről érkező fenyegetésekkel egyaránt foglalkozni kívánnak, így a NATO-nak a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is feladata lesz.

Tájékoztatása szerint emellett átfogó támogatási csomagot hagynak jóvá a tagállamok Ukrajna számára, amely alapvetően képzési és oktatási támogatásról, a háború utáni újjáépítésről, kibervédelemről és golyóálló mellények szállításáról szól.
„Ez a csomag ebben a formában biztosítja, hogy a NATO mint szövetség továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába. Alapfilozófiája lehetővé teszi, hogy továbbra is elkerüljük a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között” – szögezte le.

A miniszter ezt követően örömmel nyugtázta, hogy sikeresen lezárultak a tárgyalások Törökország, valamint Finnország és Svédország között, így utóbbiak meghívást kaphatnak a katonai szervezetbe.

Végül pedig aláhúzta: „Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen”. Majd erre fontos példaként hozta fel, hogy hazánk védelmi kiadásai a friss beruházásokkal és fejlesztésekkel, a honvédelmi alappal már jövőre, az eredeti vállalásnál egy évvel korábban elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján videókapcsolás útján szerdán elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország „terrorját a békés ukrán városok ellen”, és „keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben”.

 A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az államfő a felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több, mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni.

„A háborúnak nem szabad elhúzódnia. Ahhoz, hogy ez ne történjék meg, hogy mi Oroszország tüzérségi fegyverekben megmutatkozó előnyét letörjük, sokkal több ilyen rendszerre, korszerű tüzérségre van szükség” – hangoztatta Zelenszkij.

Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán államfő emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.

„Ha Önök ezeket a rendelkezésünkre bocsátják, azzal teljes egészében megtörhetik Oroszország ukrán városok lerombolására és a civilek terrorizálására irányuló taktikáját – fejtegette az elnök. Rámutatott arra, hogy Kijev és Madrid között kisebb a távolság, mint az ukrán városok ellen  használt rakéták hatótávolsága.

„Hogyan tud egy állam reagálni ilyen fenyegetésre a partnerek segítsége nélkül?” – tette fel a kérdést hozzátéve, hogy a NATO szerinte képes megadni ezt a segítséget Ukrajnának.

Az elnök sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, amelyek megakadályozzák abban, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját.

Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége. Leszögezte: a NATO-nak „helyet kell találnia Ukrajna számára a közös biztonsági térben, és segítenie kell őt abban, hogy megnyerje a háborút, különben a szövetség pusztán újabb háborút késleltet Oroszországgal.

„Vagy gyors segítség Ukrajnának, amely elegendő a győzelemhez, vagy elhalasztott háború Oroszország és Önök között” – figyelmeztetett az államfő. Zelenszkij bírálta a NATO „nyitott ajtók” politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti „szürke zónát”.

„A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgókapuihoz, amelyek nyitva vannak, de amikor át akarsz menni, a forgókapuk becsukódnak előtted, amíg nem fizetsz. Nem fizetett még eleget Ukrajna? Hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció biztonságához még mindig nem elégséges? Akkor mi kell még?” – fogalmazott Zelenszkij.

(MTI)