Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a svájci Luganóban tartott nemzetközi konferencián szólalt fel, beszédében pedig arra tett javaslatot, hogy még a háború befejezése előtt kezdődjön meg Ukrajna újjáépítése.

Beszédében az ukrán elnök kiemelte, Ukrajna jelentős részén továbbra is igen komoly problémák vannak, többek között gazdasági, energetikai és szociális kihívásokat kell megoldani, ezért az ország újjáépítését a lehető leghamarabb meg kell kezdeni.

Videóüzenetében hangsúlyozta, itt az ideje a cselekvésnek, s kijelentette, Ukrajna két szinten fog cselekedni: stratégiai szinten (ami az ország újjáépítését jelenti), valamint taktikai szinten. Megjegyezte, Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, ugyanis még a tél beállta előtt újjá kell építeni az országot, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát.

Az ukrán elnök kiemelte, Ukrajna jelenleg gazdasági, energetikai és szociális kihívásokkal is küzd, így prioritást élvez az iskolai oktatás helyreállítása, az orvosi ellátás biztosítása, az országon belüli menekültek elszállásolása, a munkahelyek biztosítása az ukránok számára, az energiaszféra védelme – hangsúlyozva, hogy a helyreállításnak még a tél beköszönte előtt véget kell érnie.

A Szu-75-össel kapcsolatban úgy taktikázott az orosz hadiipar, hogy kizárólag azt a pénzt fordítják a tömeggyártására, amely a megrendelésekből befut. Azóta azonban, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem állnak sorba az országok, hogy orosz vadászgépet vegyenek.

Oroszország még tavaly nyáron, a 2021 MAKS légi bemutatón fedte fel a „sakk-matt” becenévre hallgató Szukhoj Szu-75-öst – mint ahogyan azonban a 19FortyFive is emlékeztet, csak egy statikus modellt mutattak be, sosem repültek vele, mégis nagy figyelmet kapott.

Vlagyimir Putyin személyesen volt jelen a közönségben, mely egyértelműen jelezte a Szu-75-ös bemutatásának jelentőségét. A nyugati újságíróknak meg se engedték, hogy fotót készítsenek, mégis egymást könyökölve rohantak a géphez, hogy lássák: milyen a jövő orosz vadászgépe.

A „sakk-mattot” egyértelműen az exportpiacra tervezték, még úgy is marketingelték, mint az amerikai Lockheed Martin által fejlesztett F-35-ös, illetve a kínai Shenyag J-35-ös sokkal olcsóbb, hasonló tudása alternatíváját.

A nemzetközi piacon meglehetősen olcsónak számító 25-30 millió dolláros Szu-75-öst egy szimpla Szturn izdeliye 30 motor köré építették, tehát ugyanolyan motort használt volna, mint a kedvelt Szu-57M vadászgép.

A MAKS-en bemutatott Szu-75-ről gyorsan kiderült, hogy lopakodó kapacitásokkal rendelkezik, emellett kiemelendő a belső fegyvertárcsa, a V alakú „kormányrúd” és a terelő nélküli beömlőnyílás, mint innovációk.

A „sakk-matt” legkülönlegesebb kialakítása azonban kétségtelenül a kormányrúdja, mert míg a legtöbb vázon vízszintes emelők vannak a magasság, függőleges kormányok a dőlésszög szabályozására, addig a Szu-75 egy egyesített V alakú kormányrudat alakított ki, amely feltehetően csökkenti is a gép radarkeresztmetszetét.

A nyugati újságíróknak gyorsan feltűnt az is, hogy a repülőgép szárnyai szokatlanul nagyok voltak, amely a manőverezési képességet feltehetően növeli, amely különösen magasabb harci helyzetekben tud hasznos lenni.

A Szu-75-ös az előzetes számítások szerint a Mach 1.8 (641 m/s) sebességgel tud közlekedni, mintegy 3000 kilométeres hatótávval rendelkezhet. A belső fegyvertárról sincs túl sok információ, a kalkulációk alapján 7400 kilogrammos rakomány kezelésére lehet képes.

A 19FortyFive tudomása szerint a Szu-75-ös gyártása valahol 2021 őszén kezdődhetett meg, nemsokkal a MAKS légi bemutatót követően. Az oroszok abban reménykedtek, hogy a „sakk-mattot” 2023-ra már a levegőben láthatják, 2026-ban meg le is szállíthatják az első rendeléseket.

Az eredeti terv az lett volna,hogy elsősorban Vietnamnak, Indiának és Argentínának értékesítik a Szu-75-öst, de egyéb vásárlókat is szívesen fogadtak volna, főként Dél-Amerikából és Afrikából – mely jól mutatja a globális terjeszkedési ambíciókat.

Oroszország ráadásul meglehetősen optimista célokat fogalmazott meg, a következő 15 évben ugyanis 300 darab Szu-75-öst gyártottak volna le. A nemzetközi szankciók azonban „sakk-mattot” adtak a „sakk-mattnak”, ugyanis ennek is le kellett állítani a gyártását.

A szankciók kivetése óta ugyanis Oroszország nem igazán tudott félvezetőket beszerezni, amelyek létfontosságú elemei a repülőgyártásnak, ezek működtetik azokat a modern informatikai berendezéseket, amelyek köré a vadászgépek épülnek.

A félvezetők nélkül nem fog tudni a Szu-75-ös program sem haladni, Oroszország nem fog tudni high-tech gépeket importálni, ez pedig hatalmas csapás az egész hadiiparnak, különösen az innovációról specializálódó részeinek.

A 19FortyFive is megjegyzi azonban, hogy szankciók ide vagy oda, Oroszország fog tudni így is katonai felszereléseket exportálni. A másod- és harmadrendű katonai hatalmaknak tökéletesen megfelelőek azok a régebbi eszközök, amelyeket az orosz hadiipar most is képes előállítani.

Argentínát és Vietnamot feltehetően egyáltalán nem fogja zavarni, hogy nem Szu-75-ösökből vásárolnak be, hanem régebbi generációs modellekből – amelyek pedig bizonyították, hogy megbízható technológiával rendelkeznek.

Az egyik ilyenről a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számolt be, amely szerint június hónapban a történelem során először több amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezett a kereskedelmi blokkba, mint orosz csővezetékes gáz – írja az OilPrice.com.

Fatih Birol, az IEA vezetője megerősítette, hogy ennek elsődleges oka, hogy Oroszország jelentősen csökkentette az Európai Unió területére küldött vezetékes gázt, így sokkal több amerikai szállítmányra volt igény.

Birol ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez nem jelenti az orosz gáztól való függetlenséget, és az európai országoknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a keresletet csökkentsék, mert kemény tél várhat rájuk.

Amellett, hogy Oroszország számottevően kevesebb gázt küldött a kontinensre, a német-orosz Északi Áramlat gázvezetéken júliusban fogják végrehajtani az éves karbantartási munkálatokat, amely miatt a vezeték egyáltalán nem fog működni.

Ezek együttes hatásaként pedig július kifejezetten kemény hónap lehet a gázszállítmányok tekintetében és Európának nagy kihívást jelenthet, hogy megtöltsék tárolóikat. Jelenleg nem áll rendelkezésre ugyanis annyi amerikai LNG, amely ezt fedezni tudná.

Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország azok az európai országok, amelyek a leginkább igénybe vették az amerikai LNG-szállítmányokat, míg Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország azok, amelyek erősen függnek az orosz gáztól.