Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Hivatalosan az oroszok azzal magyarázták a csapatkivonásokat, hogy ez a „jó szándékuk” jele, ám annyi hazugság után, amit az elmúlt évek során tettek az oroszok, gyakorlatilag mindenki megkérdőjelezte ezt a magyarázatot.

Jack Buckby, a 19FortyFive szakértője például úgy véli, hogy ez a csapatkivonás azt jelzi előre, hogy az itteni seregeket átirányítják Luhanszk megyébe annak érdekében, hogy megerősítsék ott a pozícióikat és véglegesen elcsatolják azt Ukrajnától.

Azért is fontos lépés ez az oroszok részéről, mert ezzel megnőtt az esélye, hogy az Ukrajnában hetek óta állomásozó, több tíz tonnányi gabona hamarabb kijuthat a kikötőkből és juthat el a harmadik világba, ahol éhínségtől rettegnek.

A Kígyó-sziget már évszázadok óta nagy stratégiai fontossággal bír, már 1788-ban is folytak érte csaták. Ukrajna tekintetében például mindenképpen kiemelendő, hogy a sziget irányítása egyben megerősíti az ország déli kikötőinek irányítását is.

A Twitteren pedig most egy videó is napvilágot látott, ahol látszik, hogy a Kígyó-szigeten hagyott orosz katonai felszereléseket teljesen megsemmisítik egy török fejlesztésű TB-2 Bayraktar drónnal. Az ezt bejelentő Ukraine Weapons Tracker humorosan reflektált a Kreml szavaira is:

A felvételen az is látszik, hogy a fennmaradt orosz katonai felszerelést nehéztüzérségi támadással semmisítették meg – ez azonban azért meglepő, mert Ukrajnának nem sok lőszere van a nehéztüzérségéhez.

Rövidesen elérkezünk arra a pontra, amikor már fél éve tart az ukrajnai háború az ukránok és az oroszok között. A korábbi jelentések szerint Vlagyimir Putyin villámháborút tervezett, csupán pár nappal számolt, de azóta szinte minden forgatókönyv átíródott.

Napi szinten romlik a helyzet, a felek rég tárgyaltak a békéről, és még mindig nem jött létre a Zelenszkij-Putyin csúcstalálkozó. Közben az Európában élők is egyre inkább érzik ennek hatását az árak emelkedésével, ami kezd tarthatatlanná válni.

Senki nem látja azt, hogy mikor tetőzhet az infláció, pontosan amiatt, hogy Ukrajnában jelenleg még csak igazán remény sincs arra, hogy rövidesen véget ér a háború. Egyik fél sem enged, a Nyugat folyamatosan fegyverekkel tömi Ukrajnát, addig Oroszország abszolúte túlerőben van.

Szijjártó Péter is azok közé tartozik, aki nem látja maga előtt a háború gyors befejezését. Erről a CNN-nek adott interjújában beszélt, amiről a TASZSZ is beszámolt. „Látván a számokat, a hozzánk napi szinten érkező menekültek növekvő számát, akkor azt gondolom, hogy ennek nem lesz túl hamar vége.”

A magyar külügyminiszter megjegyezte, ha lenne remény arra, hogy hamarosan véget ér a háború, akkor azt a menekültek számából is látni lehetne. „Ha lenne remény arra, hogy hamarosan véget ér, akkor a menekültek számának csökkenését látnánk, de sajnálatos módon nem erről van szó.”

Putyin február 24-én adott zöld jelzést a katonai akcióra, amit Oroszország továbbra is különleges katonai műveletként ír erről, a háború szót mellőzik. Mindeközben mindkét oldalon súlyosak a veszteségek, az oroszok is sok ezer katonát veszítettek, addig ez az ukránok oldalán a civilekre is igaz, mellette a hatalmas anyagi károkról, szinte egész Ukrajnát újjá kell építeni.

Alekszandr Lukasenko, a fehérorosz elnök vasárnap kijelentette, már rég eldöntötte, hogy országa részt vesz az Ukrajna ellen irányuló különleges hadműveletben, hiszen „mindig is az orosz testvéreik mellett álltak”.

A július 3-ai fehérorosz Függetlenség Napja alkalmából mondott beszédében kifejtette, Fehéroroszország és Oroszország hosszú ideje együttműködik katonailag, emellett fegyveres erőik gyakorlatilag már ugyanannak a hadseregnek a részei.

Elmondása szerint országa az egyetlen, amely „Oroszországot támogatja ebben a küzdelemben”, valamint hitetlenkedését fejezte ki azok irányában, akik nem tudták, hogy ők az Orosz Föderáció „legközelebbi szövetségesei”.

Az államfő kiemelte, mindig is „az orosz testvéreik mellett álltak”, s ez így is fog maradni, emellett egy „hatalmas és független” államot fognak létrehozni Oroszországgal karöltve – derül ki az unian.net beszámolójából.

Majd arra utalt, népe sosem fogja megengedni, hogy „bárki is hátba lőjön egy orosz állampolgárt”, miközben azzal vádolta a NATO-t, hogy megerősíti a keleti szárnyát, amelynek következményeként a jövőben csatlakozni tudna a háborúhoz.

Mindemellett az ukrán fegyveres erők kapcsán azt állította, hogy rakétákat lőttek ki országa területére, amelyekkel a katonai létesítményeket vették célba, majd hangsúlyozta, hogy „Fehéroroszországnak ki kell állnia, és győznie kell”.

Li Lifan, a Sanghaji Oroszországért és Közép-Ázsiáért Társaság ügyvezető igazgatója hétfőn arról nyilatkozott, miszerint a NATO katonai potenciáljának támogatása „fokozhatja a szövetségen belüli feszültségeket, valamint lerombolhatja az európai biztonsági struktúrát”.

Elmagyarázta, hogy mindez a NATO törekvéseinek része, amely a keleti terjeszkedést is magában foglalja, ezt azonban leginkább azért teszik, hogy egyes kelet-európai országokat „inspiráljanak és félrevezessenek”.

Majd hozzátette, ehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a pénzügyekre és a szervezeti struktúra felállítására is kiterjednek, ezt azonban lehetetlen azonnal végrehajtani, sőt, olyan negatív hatásokkal jár, amelyek nem állnak összhangban a globális béke érdekeivel.

A szakértő a NATO madridi csúcstalálkozóján hozott döntést kommentálta, miután közölték, hogy megnövelik a katonai jelenlétet a keleti szárnyon, valamint 40 ezerről több mint 300 ezer főre emelik a Reagáló Erők számát – derül ki a TASS cikkéből.

A csúcstalálkozót követően a NATO egy új stratégiai koncepciót hagyott jóvá, amely a szövetség következő 10 évre szóló ütemtervét tartalmazza, ebben pedig Oroszországot nevezték meg „a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetésként”, Kínát pedig „rendszerszintű kihívásnak” titulálták.