Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Alekszej Zajcev külügyi szóvivő szerint Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz „egy lépéssel közelebb vinné Európát a politikai és katonai feszültségek eszkalálódásához, valamint súlyosbítaná a helyzetet a balti- és az északi-sarkvidék térségében.”

Kiemelte továbbá, hogy Oroszország válaszlépéseket fog tenni a csatlakozást követő, esetlegesen felmerülő „fenyegetésekkel” szemben: „fel kell ismerniük, hogy ez milyen következményekkel járhat, Oroszország elkerülhetetlenül reagálni fog minden olyan intézkedésre, amelyek fenyegetést jelentenek” – mondta.

Zajcev hozzátette, hogy lényegesen kevesebb lehetőség maradna a békés együttműködésre, amelyre egyébként szerinte nagy szükség lenne a skandináv régióban. Úgy véli, hogy Svédországnak és Finnországnak a csatlakozással követnie kéne az Egyesült Államok utasításait – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség.

A külügyi szóvivő szerint az USA arra használta fel a madridi NATO-csúcstalálkozót, hogy megmutassa, „ki is a főnök”. Sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy a két, eddig független skandináv állam belépett az „Oroszország elleni geopolitikai játszmába”.

A svéd és finn NATO-csatlakozási kérelmet a múlt héten fogadták el, miután Törökország is visszavonta a vétóját. Putyin ugyanakkor ez a helyzet teljesen más, ahhoz képest, amit az ukrán NATO-csatlakozás jelentett volna.

„A Bayraktar utolsó órái Litvániában. Hamarosan Ukrajnába szállítják” – tweetelte Arvydas Anušauskas védelmi miniszter, aki közölte, hogy a drón még hétfőn érkezett meg Litvániába, ott azonban nem sokat időzött a lőszerrel ellátott harci eszköz.

A dolog érdekessége, hogy a drónra Litvánia lakossága gyűjtötte össze a pénzt, méghozzá a Laisves TV jóvoltából még a múlt hónapban indított kampány során. A nézők komolyan vették a kihívást és nem is tétlenkedtek sokat, villámgyorsan összedobták a hatmillió eurós vételárat.

Ennél is meglepőbb, hogy amikor a litván védelmi minisztérium által megszervezett vásárlás során a gyártó megtudta, hogy közösségi-finanszírozás révén jött össze rá a pénz, ingyen biztosította a drónt – számolt be róla a CNN.

A litván védelmi minisztériumnak így még arra is futotta, hogy 1,5 millió euróból fegyverekkel is ellássák a drónt. Ez egyébként nem az első alkalom, hogy a gyártó ingyen biztosított eszközöket, korábban Ukrajnában is indítottak egy hasonló kampányt, akkor három drónt adományoztak számukra. Akkor az alábbi közleményt tette közzé a gyártó: „kérjük, hogy az összegyűjtött összeget inkább az ukrán népnek utalják át.”

A Bayraktar drón kulcsszerepet játszik Ukrajna Oroszország elleni védelmében. Az országnak a háború kezdete előtt csupán húsz pilóta nélküli légi járműve volt, de Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter június 28-án már arról számolt be, hogy azóta további harminc drónt sikerült beszerezniük.

A háború kezdete óta az orosz hadsereg összesen 232 ukrán harci repülőgépet, 137 helikoptert, és 1462 pilóta nélküli légi eszközt semmisített meg. Az orosz védelmi minisztériumi jelentés szerint legutóbb egy Szu-35-össel, két Mi-24-essel, és egy Szu-25-össel bővült a lista.

Ezeket a gépeket Nyikolajev közelében terítették egy légi-harc során, bár részletek már nem közöltek. Az elmúlt 24 órában is nagyon aktívak voltak az egységek, melyek összesen 77 területen mértek csapást az ukrán katonákra és haditechnikai eszközökre.

Összesen 3915 kilőtt tanknál és más páncélozott járműnél tartanak, de a többszörös rakétavetőből is kilőttek 720 darabot, míg a tüzérségi ágyúból és aknavetőből 3096-ot, addig a speciális katonai járművek közül 4043 vált használhatatlanná.

A Szu-35 amiatt is nagy skalp, mert egy igen komplex gépről van szó, amivel számos támadás hajtható végre, és 2500 km/órás sebességet képes elérni, miközben intelligens fegyverek hordozására is alkalmas – írja a TASZSZ.

Mindkét oldalon hatalmas a veszteségek, de mivel az ukránok óriási túlerővel néznek szembe, félő, hogy egy idő után nagyon kevés katonájuk állhat rendelkezésükre, már csak miatt is, mert a NATO nem ad katonákat.