Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz nyomozóbizottság tájékoztatása szerint a fogolycsere során hazatérő orosz katonák számos ellenük irányuló erőszakos cselekményt jelentettek; a közlemény szerint vizsgálják az embertelen bánásmód körülményeit, a nyomozás befejezése után pedig döntés születik a büntetőeljárás megindításáról – írta cikkében a TASS.

A brutalitásról beszámoló katonákat jelenleg egészségügyi intézményekben kezelik és rehabilitálják, történeteik pedig arról árulkodnak, hogy az ukránok megsértették a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt, ami tiltja az erőszakot és kínzást.

Az egyik katona azt mondta, akkor fogták el, amikor egy 15 órán át tartó csata során elfogyott a lőszer; az urkán katonák megkötözték a kezét és bekötötték a szemét, majd Harkovba vitték, ahol ütőkkel és botokkal verték. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat tagjai fojtogatót alkalmaztak rajta, és azzal fenyegették, lelövik, ha nem olvassa fel az általuk írt cetlit a kamerák előtt.

Egy másik szolgálatos arról számolt be, combsérülést szenvedett, elfogása után pedig fájdalomcsillapítás nélkül végeztek rajta orvosi beavatkozást a kórházban. Bántalmazták és áramütéssel kínozták, majd három másik orosz katonával együtt egy pincébe vitték, leöntötték vízzel, összeverték, majd négy napig otthagyták élelem és víz nélkül.

Embertelen bánásmódról számolt be az az orosz katona is, aki két sebet kapott, az ukrán orvosok pedig amputálták a lábát; elmondása szerint a kötözőben minden látogatás úgy kezdődött, hogy az egészségügyi dolgozó beletúrt a sebbe, és nézte, ahogyan a fájdalomból vonaglik. A kötözések között csúnyán meg is verték – jegyezte meg a bizottság.

Az Egyesült Államok folyamatosan újabb fegyverekkel, köztük nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekkel (HIMARS) látja el Ukrajnát, mert mindenáron el akarja húzni a konfliktust – áll az Egyesült Államokban működő orosz nagykövetség közleményében.

A nyilatkozatot Joe Biden amerikai elnök azon döntése nyomán tették, hogy újabb, mintegy 400 millió dollár értékű katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – írja a TASZSZ.

„E döntés hátterében Washington heves vágya áll, hogy mindenáron elhúzza a konfliktust, és fegyverkészleteivel kompenzálja a nacionalista zászlóaljak és az ukrán csapatok körében egyre növekvő többszörös veszteségeket” – áll az orosz nagykövetség közleményében.

Az amerikai védelmi minisztérium (DoD) korábban pontosította, hogy az Ukrajnának szánt, most bejelentett katonai segélycsomag négy további nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) nagy pontosságú tüzérségi lövedéket és „egyéb felszerelést” tartalmaz.

„Ebben a legújabb felszerelés- és ellátmánycsomagban szerepel valami, amit az Egyesült Államok korábban nem küldött Ukrajnának: 1000 155 mm-es tüzérségi lövedék, amelyek nagyobb pontosságúak” – áll a DoD közleményében.

Az amerikai védelmi tárca a Pentagon egy meg nem nevezett magas rangú védelmi tisztviselőjét idézte: „Ez egy új típusú] tüzérségi lőszer. Nagyobb pontossággal rendelkezik. Ukrajnának konkrét célpontok leszedésére ad lehetőséget. Lőszert takarítanak meg”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 30-án a Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy a NATO-országok mindent megtesznek annak érdekében, hogy politikai megállapodásokkal próbálják megakadályozni Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletének befejezését.

Lavrov hangsúlyozta, hogy „az invázió elleni harc” ürügyén szüntelenül különböző fegyvereket küldenek Ukrajnába, de a valóságban az USA és az EU „az utolsó ukránig” harcolni kíván Oroszország ellen, miközben teljesen közömbösek maradnak Ukrajna mint a nemzetközi kapcsolatok szereplőjének sorsa iránt.

Az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ június végén elvégzett felmérésének most közzétett eredményei szerint Vlagyimir Putyin támogatottsága 80,73 százalék, ami 0,3% visszaesést jelez az előző méréshez képest.

„Arra a kérdésre, hogy bízik-e Putyinban, a megkérdezettek 80,7 százaléka válaszolt igennel, további 77,8% pedig helyeselte az elnök tevékenységét. Emellett a megkérdezettek 51,3%-a helyeselte az orosz kormány munkáját is” – írták.

Mihail Misusztyin miniszterelnök törekvéseit 51,2% támogatta, a válaszadók 62,2%-a pedig bízik a munkájában. A megkérdezettek a parlamenti pártok vezetőiről is kifejtették véleményüket. Gennagyij Zjuganovot (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) 29,9% támogatja, Szergej Mironov pedig, aki az Igazságos Oroszország pártot vezeti, a megkérdezettek 30%-ának bizalmát nyerte el.

A kormányzó Egységes Oroszország párt a megkérdezettek 40,6%-ának támogatását élvezi a felmérés szerint, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártját pedig 10,8% támogatja – számolt be róla az orosz TASZSZ hírügynökség.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vett a G20-ak vezetőinek csúcstalálkozóján, ezt követően pedig egy sajtótájékoztató keretében jelentette ki, hogy Oroszország nem tervezi újra felvenni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

Az orosz állami TASS hírügynökség jelentése szerint Lavrov a találkozót követően hangsúlyozta:

Lavrov kijelentette, szerinte a kölcsönös kapcsolatok leállítása nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok döntése volt, „Moszkvának pedig nem áll szándékában ráerőltetni magát Washingtonra”.

Hangsúlyozta, szerinte nem Oroszország szüntette meg a kölcsönös kapcsolatokat az USA-val, hanem az Egyesült Államok, majd közölte, Oroszország nem hajlandó futni senki után, ezért ha az amerikai fél beszélni akar velük, „az az ő döntésük”.

A G20-ak találkozójára kitérve az orosz külügyminiszter közölte, Indonézia vezetése „felelős pozíciót tölt be, és megértette a nemzetközi jog normáival összhangban lévő párbeszéd kiépítésének fontosságát, amely viszont a szuverén egyenlőség elvein alapul”.