Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán hadsereg beszámolója valamennyi frontról hasonló volt: folyamatos nehéztüzérségi tűz és légicsapások a különböző településekre.

Ez volt a helyzet a szivercsnyiai, a harkovi, a szlavjanszki, a kramatorszki, a bahmuti, az avgyivkai, a novopavlivkai, a zaporizzsjai és a pivdennyi fronton is.

Bahmut és Avgyivka környékén bombázták a legtöbb települést, ott a nehéztüzérség magasabb fokozatba kapcsolt – derül ki az Ukrajinszka Pravda beszámolójából.

A legnagyobb hír a legújabb beszámolóban azonban mégis az, hogy az orosz hadsereg erős csapatmozgósításokba kezdett Ukrajnától északra.

Már a háború elején is volt egy front, amely belorusz területről tört be Ukrajna területére, többek között a Csernobili Atomerőművet is innen foglalták el.

Azóta főként rakétacsapásokat hajtottak végre belorusz területről, a vezérkar beszámolója szerint azonban nagyobb csapat- és eszközmozgásokat lehetett érzékelni az országban.

Arról nem tudni, hogy a Fehéroroszország területén állomásozó nehéztüzérség állományát cserélték ki vagy egy új, szárazföldi offenzíva van előkészülőben.

Az oroszbarát szakadárok közlése szerint az ukrajnai Herszon régióban megöltek egy oroszbarát tisztviselőt, aki az orosz megszállóknak dolgozott. Kahovka körzet helyettes vezetőjét, Vitalij Gurát vasárnap reggel saját otthonában lőtték le.

Katerina Gubareva, egy helyi tisztviselő a Telegramon közölte, hogy Gurát több lövés is érte, így belehalt sérüléseibe.

Az oroszok által megszállt ukrajnai régiókban egyre csak szaporodnak a merényletkísérletek az oroszbarát, illetve az oroszok által kinevezett tisztviselők ellen: júliusban Herszon városában egy rendőrt egy robbanószerkezettel öltek meg.

A Sky News értesülései szerint az orosz hadsereg ismételten komolyabb mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést mozgatott Ukrajna déli részére, köztük Herszon környékére, mely nyilvánvalóan egy ellentámadás előkészítése.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, az ukrán erők igen komoly célt tűztek ki maguk elé, ugyanis még az év végéig, de reményeik szerint őszig visszafoglalnák a jelenleg orosz megszállás alatt álló ukrán területeket, köztük Herszont.

A NATO-tagállamok fegyvergyártó cégekkel közösen próbálnak újabb fegyver- és felszerelés-szállítmányokat juttatni Ukrajnának, hogy „hosszú távra” rendezkedhessenek be az Oroszország elleni háborúban, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reutersnek adott, a Guardian által szemlézett interjújában:

„Komoly támogatást nyújtunk, de ennél is többre van szükség és hosszú távon kell gondolkodnunk. Emiatt szorosan együttműködünk a hadiiparral, hogy több, különböző típusú lőszert, fegyvert és egyebeket tudjunk szállítani.”

Stoltenberg egy ettől független csütörtöki beszédében, melyet a norvég Munkáspárt aktivistái előtt mondott el, arról beszélt, hogy az orosz invázió Európa legveszélyesebb szituációját eredményezte a II. világháború óta és nem hagyhatják, hogy Oroszország nyerjen. Emellett azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy „veszélyes és óvatlan” retorikába bocsátkozik az atomfegyverek használatával kapcsolatban.

Bár közvetlenül egy NATO-tagállam sem vesz részt a harcokban, az arra való nyugati válaszlépéseket ők koordinálják. Stoltenberg az interjúban ismét amellett érvelt, hogy a háborúnak a tárgyalóasztal mellett kell véget érnie:

„Tudjuk, hogy a háborúk tárgyalások végén zárulnak le. Azt is tudjuk, hogy ezek kimenetele teljes egészében a harctéren mutatott erőtől függ. Nem az én dolgom elmondani Ukrajnának, milyen feltételeket szabjanak, vagy fogadjanak el. Az én dolgom, a NATO dolga, hogy hogy jobb lapokat osszunk nekik, hogy maximalizáljuk egy elfogadható megoldás lehetőségét.”

A háború miatt a korábban semleges Finnország és Svédország is benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét, ezt eddig 23 tagállam fogadta el. A legnagyobb kérdés Törökország hozzájárulása lesz, akik több, általuk terroristának tartott személy kiadatását követelik annak érdekében, hogy elfogadják a két ország csatlakozását.

Stoltenberg szerint azonban arról, hogy bárkit is kiadnak-e, végső soron Svédországnak és Finnországnak kell döntenie, a saját törvényeik alapján.