Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Paul Carney főtörzszászlós a Soldier magazinnak nyilatkozva elmondta, szerinte a brit hadseregnek formába kell lendülnie az orosz fenyegetés miatt, hogy készen álljon felvenni a harcot bármilyen agresszió ellen.

A védelmi elöljárók hangsúlyozták, hogy a figyelmeztetés nem jelenti azt, hogy a hadsereg bevetésre készülne Ukrajnában, a felkészülés azonban elengedhetetlen – olvasható a Metro cikkében.

Eközben a brit hadsereg vezérkari főnöke, Patrick Sanders tábornok kijelentette, hogy a parancsnokoknak a szolgálat minden szintjén „lépéseket kell tennie”, hogy elejét vegyék az egész Európára kiterjedő háborúnak.

A magazin beszámolójában a Mobilise hadműveletről is szó esett, amely értelmében a hadsereg újragondolja a harci taktikákat, valamint megvizsgálja, hogyan vethetők be a katonák leghatékonyabban a nagy intenzitású konfliktusok során.

A kijevi katonai adminisztráció betiltott minden tömegrendezvényt ezen a héten csütörtökig orosz rakétatámadások nagy valószínűségére hivatkozva – közölte hétfőn Katerina Dacenko, a városvezetés sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A városvezetés kérte a kijevieket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadókat. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi üzenetében közölte: arra számítanak, hogy a jövő héten Oroszország valami „különösen kegyetlen cselekedeteket fog elkövetni”.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint azt mondta: eddig csaknem kilencezer ukrán „hős” halt meg az orosz megszállók elleni háborúban.

„Ebben a háborúban nemcsak katonák vesznek részt, és nem csak azok, akik fegyvert ragadtak, hanem a mi kisgyermekeink is, akik nem vétkesek semmiben, de szerencsétlenségükre itt és ebben az időben születtek” – jelentette ki a főparancsnok. Hozzátette: ők nem értik, mi történik, de mindenképpen védelemre van szükségük, mert apjuk a frontra ment, és talán egyike annak a majdnem kilencezernek, aki életét vesztette.

Június elején Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azt mondta: az ukrán hadsereg veszteségei napi 100-200 fő között mozognak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 45 400 orosz katona esett el a háborúban. Natalija Humenyuk, a déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője arról számolt be, hogy délelőtt az orosz légierő egy Szu-35-ös repülőgépről H-59-es rakétát lőtt ki egy Odessza megyei infrastrukturális létesítményre. A támadásban senki sem sérült meg. Az első információk szerint a rakétát a Fekete-tenger felől indították el.

Az Ukrajinszka Pravda a régiók kormányzói hivatalainak közléseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy a déli, javarészt orosz megszállás alá került Herszon megyében különösen súlyos a helyzet, a helyi lakosok beszámolói szerint napról napra egyre gyakoribbak a tüzérségi támadások, robbanások, sok infrastrukturális létesítmény és lakóház romokban hever.

Hétfőre virradóan az orosz csapatok rakétatámadásokat indítottak Harkiv, Mikolajiv, Toreck, Kosztyantinyivka városok és Luhanszk megye ellen, Szumi régiót pedig továbbra is támadják Oroszország felől. Harkivra késő este nyitottak tüzet az orosz erők rakéta-sorozatvetőkből, két polgári lakos sebesült meg a megyeszékhelyen. Reggel a régióban Bohoduhiv környékét lőtték, ott egy civil sebesült meg.

Donyeck megyében az éjszakai támadásokban torecki lakóházak, Kosztyantinyivkában pedig egy iskola épülete rongálódott meg. Egy nap alatt két civil lakos vesztette életét a régióban. Az úgyszintén a kelti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyében három járást támadtak az orosz csapatok. Nyikopolra háromszor nyitottak tüzet, és több mint negyven lövedéket lőttek ki. Négyen sérültek meg a városban, közülük kettőt kórházba kellett szállítani.

A déli Mikolajiv megye több részét is tűz alá vették, Bastanka városban egy gyermek sérült meg könnyebben, porig égett egy kétszintes ház, és több más lakóépületben is károk keletkeztek. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán arról számolt be, hogy a csaknem teljesen elfoglalt luhanszki régióban az oroszok gyerekeket készítenek fel a háborúra, a keleti fronton pedig próbálják áttörni az ukrán fegyveres erők védelmét.

„Az orosz hadsereg szüntelen kutatja a gyenge láncszemeket az ukrán védők védelmi vonalában, és folytatja a települések ágyúzását. Csak tegnap este hét rakétacsapást mértek ránk, 11-szer lőttek az ukrán hadsereg állásaira tüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel, öt alkalommal próbáltak harckocsitámadást indítani. Vasárnap az ukrán erőknek öt hatalmas ellenséges támadást sikerült visszaverniük, de további hat irányban folytatódnak az összecsapások” – írta a kormányzó.

Hajdaj szavai szerint mostanra szinte teljesen elfogytak a kényszerrel mozgósítható hadköteles korú férfiak a régióban, ezért elkezdték felkészíteni a nagykorúsághoz közeledő gyerekeket a háborúra. Példaként hozta, hogy Novoderkul falu megalapításának 225. évfordulójának napján feleskették az úgynevezett „Fiatal Gárda” katonai-hazafias mozgalom harminc iskolás korú új tagját.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők rohamműveletet hajtottak végre Mikolajiv irányában, Blahodatne falunál és részleges sikert értek el. Olekszij Nejizspapa, az ukrán haditengerészet parancsnoka egy interjúban – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – elmondta, hogy az orosz invázió első napjaiban Ukrajna aktívan használta a hajók elleni aknákat és a Bayraktar török harci drónokat az ország tengeri partvidékének védelmére. Kifejtette, hogy a partvidék aláaknázására azért volt szükség, hogy orosz deszantcsapatok ne tudjanak partra szállni.

(MTI)

Egyértelműen látszódik, hogy az oroszok most már kezdik megérteni, mivel járnak a nyugati szankciók és mennyire nem mindegy, hogy milyen minőségű termékei vannak az embernek. Patriotizmus ide vagy oda, az orosz fogyasztók ezt nehezen fogják lenyelni.

Azt is kezdik megérteni a tisztviselők is, hogy akár hosszú évekig fennmaradhatnak a szankciók, éppen ezért a népszerűnek számító termékeket valamivel le kell váltani. Nem véletlen, hogy a kiesett külföldi importok miatt egyre látványosabb az orosz hatóságok ötletelése.

Az egyik legkreatívabb eddig Szverdlovszk megye börtönvezére, Alekszandr Fjodorov volt, aki egyebek mellett azt a börtönkolóniát is felügyelte egy időben, ahol Alekszej Navalnij ellenzéki politikust tartották fogva.

Fjodorov faarccal, komolyan kijelentette, hogy az orosz raboknak az ország területén kivágott fákból kellene bútorokat készíteniük, amelyeket aztán az átlagemberek is meg tudnának vásárolni a kivonuló IKEA által készített bútorok helyett – számolt be róla a regionális 7×7 hírügynökség.

Fjodorov álmai szerint ezzel két legyet ütne egy csapással: az orosz piacot bútorokkal látná el a rabtársadalom, miközben folyamatosan lenne elfoglaltságuk. Ez utóbbi azért is lenne fontos, mert Putyin fokozta az elmúlt hónapokban az elnyomást, így növekszik a rabok száma is.

Ezen felül azonban merültek még fel „fantasztikus” ötletek: a Coca-Cola és a Pepsi által készített termékeket például olyan világhírű helyi márkákkal váltanák fel, mint az Iván Tea, a Komi Kóla és a Bajkál.

Az iPhone-nak is már megvan az orosz riválisa, amely az AYYA T1 nevet viseli – csak annyi a gond, hogy ebből mindössze 400 darabot sikerült eladni eddig egész Oroszországban. Az Instagram sem kell, vélik a hatóságok, hisz ott a Rossgram (amit tényleg a kutya nem használ).

A legnagyobb hírverést természetesen a McDonalds kivonulásával beindult orosz étteremlánc keltett, főként azzal, hogy ízetlen vagy egyenesen penészes hamburgereket szolgáltak fel a vásárlóknak – nem lesz egyszerű az oroszoknak megszokni ezt az új életmódot.

Az ukránok ezt tagadják, elmondásuk szerint az oroszok keltik a feszültséget. Többek között az USA sem hisz abban, hogy Ukrajna a saját atomerőművét lőné, amivel azt kockáztatná meg, hogy az egész ország termőföldje tönkremenne, nem beszélve az emberi életekről.

Európa többi országát is súlyosan érintené egy ilyen katasztrófa, Oroszország szintén kapna a sugárzásból, és egy elemzés szerint Magyarországon is érintett lenne, ha a szél úgy fúj, hiába a távolság.

Ráadásul egy hatalmas erőműről beszélünk, aminek helyzete miatt Oroszország csütörtökön rendkívüli ülést tart. Ezen ülés alatt az Állami Duma tanácsa átbeszéli a fenyegető veszélyt, mely súlyos hatással lehet Európára, és a világ más pontjaira, hiszen hatalmas mennyiségű termőföldről van szó.

Európa legnagyobb atomerőművét több támadás is érte, miközben Moszkva és Kijev egymásra mutogat. Egy ideje már orosz fennhatóság alatt van a komplexum, de a személyzet továbbra is ukránokból áll, ők működtetik a rendszereket.

Az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, folytatják az egyeztetéseket a két országgal, hogy mihamarabb ellátogassanak a helyszínre, amit az oroszok szerint az ukránok igyekeznek megakadályozni, mert kiderülne, mi az igazság.

A The Guardian azt írja, hogy Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a CNN-nek megerősítette, van némi előrelépés az ügyben, és ha a látogatás megvalósul, ő fogja vezeti majd a csapatot az erőműbe.