Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a legutóbbi, csaplinei vasútállomásra mért orosz csapás következtében az első jelentések szerint 22 ember vesztette életét, ám a halálos áldozatok száma azóta 25-re emelkedett.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a legutóbbi orosz támadás kapcsán kijelentette, mindez tökéletesen beleillik az Oroszország által Ukrajnában elkövetett atrocitások mintájába.

Mint ismert, áprilisban az orosz erők támadást intéztek a kramatorszki vasútállomás ellen, ahol ártatlan civilek várakoztak az orosz légicsapások idején, s legalább 60 ember vesztette életét a támadásban, köztük gyermekek.

Oroszország már a háború kezdete óta célzottan támadja az ukrán infrastruktúrát, állításuk szerint azért, mert az ukrán erők ily módon szerzik be a nyugati fegyvereket, ám azt továbbra is tagadják, hogy civileket vennének célba.

Ahogy arról a Sky News is beszámolt, a szerdai újabb orosz támadás épp az ukrán függetlenség napján történt, pontosan fél évvel azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, s mint ismert, Oroszország közölte, hogy a jövőben „tovább fokozhatja a támadásokat” az országban.

Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierejének parancsnoki szóvivője csütörtökön szokásos sajtótájékoztatóján osztotta meg, hogy az orosz hadsereg több mint 400 repülőgépet, valamint 360 harci helikoptert csoportosított át az ukrán határhoz.

Ihnat közlése szerint az orosz-ukrán határon jelenleg is egy nagyobb orosz repülőgép-állomány található: több mint 400 orosz harci repülőgép; 360 harci helikopter, melyek közül 150 darab Ka-52-es típusú.

A Pravda jelentése szerint a szóvivő hozzátette, az orosz erők továbbra is aktívan alkalmazzák a taktikai repülést, az orosz vadászgépek pedig folyamatosan járőröznek Fehéroroszország, Oroszország, valamint a jelenleg orosz megszállás alatt álló területek légterében, továbbá a Fekete- és az Azovi-tenger vizei felett.

Január 1-től lép életbe Vlagyimir Putyin elnöki rendelete, miszerint 2,04 millió főre emelik az orosz fegyveres erők létszámát – idézte a Reuters a Ria orosz állami hírügynökséget.

Ebbe beletartozik a katonai állomány létszámának a növelése is, mintegy 137 ezer fővel, ami ezzel 1,15 millió főre emelkedik – számolt be róla a The Guardian.

Az orosz elnök bejelentése mindössze egy nappal azután kapott nyilvánosságot, hogy a háború belépett a hetedik hónapjába. Oroszország már jó ideje nem tesz közzé adatokat a veszteségeiről, a Pentagon korábbi információi szerint azonban akár 80 ezer katonát is veszíthettek eddig.

Dmitro Lubinets, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerdán közölte, hogy az orosz hadsereg megölt három dolgozót, további 26-ot pedig őrizetbe vettek, amikor megszállták a zaporizzsjai atomerőművet.

Az ukrán tisztviselő közlése szerint a három dolgozót megverhették, majd kivégezhették, s értesülései szerint Oroszország azzal vádolja a fogvatartott dolgozókat, hogy információkat szolgáltattak az ukrán erőknek az orosz katonai felszerelések mozgásáról és pontos helyszínéről.

A CNN azt írja, Lubinets kijelentette, az ukrán atomerőműben kizárólag az ott dolgozó ukrán nukleáris mérnökök képesek biztosítani az erőmű biztonságos működését, éppen ezért garantálni kell, hogy szabadon kommunikálhassanak bárkivel, kiemelve, hogy az orosz által fogvatartott dolgozók helyzete jelenleg ismeretlen.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök és több nyugati vezető is több alkalommal hangsúlyozta korábban, hogy az ENSZ felügyelőszervének vagyis a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) el kellene látogatnia az atomerőműbe, mivel egyre komolyabb az aggodalom egy esetleges nukleáris katasztrófa bekövetkezése miatt.

A helyzet azonban egyáltalán nem egyszerű: mint ismert, az oroszok márciusban foglalták el az ukrán atomerőművet, azóta pedig több atrocitás is történt az ukrán és az orosz fél között, melynek következtében többek között megsérült egy létfontosságú vezeték is.

Noha mindkét fél egymást vádolja az újabb támadásokkal, szinte lehetetlen megmondani, hogy valójában mi történik az atomerőműben és annak környékén, s bár a NAÜ már jelezte, hogy egy szakértőkből álló delegációt küldene a helyszínre az atomerőmű biztonságos működésének biztosítása érdekében, az ukrán elnök kijelentette, ha a NAÜ valóban ellátogat a jelenleg orosz megszállás alatt álló atomerőműbe, azzal csak legitimálná az oroszok jelenlétét az ukrán atomerőműben.