Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz földgázszállítók külföldi devizában is elszámolhatnak a barátságtalan országok gázvásárlóival a szállításból eredő adósságuk rendezésekor, ha a vásárlók maguk fizetik vissza a tartozást – az erről szóló  orosz elnöki rendelet-módosítást péntek este tették közzé az orosz hivatalos jogi információk portálján.

Az elszámolások a szerződésben meghatározott külföldi pénznemben teljesíthetők valamelyik, az orosz szállító kérelme alapján egy felhatalmazott bank által nyitott speciális számlán. A gázszállításokkal kapcsolatos tartozás azt követően minősül majd visszafizetettnek, hogy a külföldi vevő pénzeszközeit a számlán jóváírták.

Ugyanakkor „a külföldi vevőnek a földgázszállítási szerződés szerinti tartozás visszafizetése szolgál alapul az orosz szállító földgázszállításainak folytatásához, ha a külföldi vásárló nem tartja be a rendeletben meghatározott eljárást” – áll a Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt dokumentumban.

Moszkva kompromisszumot kötött partnereivel

Az Oroszországgal szemben barátságtalan országok vásárlói április 1-je óta csak rubelben fizethetnek az orosz gázért. A szerződések pénznem ügyében azonban a TASZSZ szerint Moszkva kompromisszumot kötött partnereivel: a vásárlóknak külföldi devizában (jellemzően dollárban vagy euróban) kell utalniuk a Gazprombanknak, amely a tőzsdén rubelt vásárol, ezt az importőrök speciális számláira utalja át, ahonnan a kifizetés történik. Mindemellett Oroszország továbbra is a korábban megkötött szerződésekben rögzített mennyiségben és áron szállít gázt.

Az Európai Bizottság kezdetben azon az állásponton volt, hogy a rendszer megsérti a szankciókat, majd – ahogy a Bloomberg írta – új szabályozást terjesztett elő, amelynek értelmében az európai importőrök továbbra is fizethetnek az orosz gázért anélkül, hogy megsértenék a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat, és nyithatnak bankszámlát a szerződésben meghatározott pénznemben történő fizetésekhez.

Putyin elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.

Putyin azzal indokolta a rubelre való átállás szükségességét, hogy egyes államok „fegyverként” használják fizetőeszközüket, ezért Oroszország számára nincs értelme azt használni az elszámolásban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nyugati vállalatok nem voltak hajlandók teljesíteni az orosz ügyfelekkel kötött szerződésekből eredő kötelezettségeiket, az orosz jegybank dollárban és euróban tartott vagyonát pedig a szankciók részeként befagyasztották.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes júniusban a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon közölte: a Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért arra, hogy a gázért rubelben fizessen.

(MTI)

A Guardian az orosz állami TASS hírügynökség közlése nyomán számolt be arról, hogy az Oroszország álláspontja szerint annektált, önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” területein pénteken „új alkotmányt” fogadtak el.

Az orosz állami hírügynökség Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” oroszok által beiktatott „vezetőjét” idézve azt írja:

Az orosz állami hírügynökség közlése szerint a „Donyecki Népköztársaságban” az „ülésen jelenlévő 76 képviselő szavazott az alkotmány elfogadása mellett”, míg a „Luhanszki Népköztársaságban” a parlament a „43 képviselő egyhangú szavazatával elfogadta a köztársaság új alkotmányát”.

Noha a mai napig mindössze három ENSZ-tagállam ismerte el az Oroszország álláspontja szerint annektált ukrán területeket, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat, s az ukrán erők visszafoglalták ezen területek jelentős részét, Moszkva még mindig úgy véli, ez az illegitim annexió legitim.

A Kijevben élők továbbra sem nyugodhatnak meg, pénteken arra szólították fel a lakosságot, hogy húzódjanak be az óvóhelyekre, miközben megszólaltak a légvédelmi szirénák, egy nappal azután, hogy Oroszország a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadást hajtotta végre.

A The Guardian a Reuters jelentésének idézését követően azt írta, nem sokkal éjjel 2 óra után Kijev városának vezetése a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül riasztást adott ki a légvédelmi szirénákról, és felszólították a lakosokat, hogy menjenek az óvóhelyekre.

A Reuters szemtanúja elárulta, Kijevtől 20 kilométerre délre több robbanást és légvédelmi tűz hangját hallotta. Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója a Telegramon keresztül arról számolt be, hogy dróntámadás van folyamatban. Néhány órával később megerősítette, a támadás célpontja az infrastruktúra volt, és nincsenek áldozatok.

Kuleba beszámolója szerint a légvédelem visszaverte a drónokat, és a katasztrófavédelmi szolgálatok már dolgoznak a lezuhanás helyszínén. Összesen öt drónt rögzítettek a Kijev elleni támadásban, amik Shahed drónok voltak.

Ugyan a drónoknak sikerült bejutniuk Kijev légterébe, az ukrán légvédelem mindegyiket leszedte. Az egyik drón azonban még ki tudott lőni pár lövedéket, amik eltaláltak egy közigazgatási épületet, részben megsemmisítve ezzel az objektumot. Pár közeli lakóépület ablakai pedig betörtek, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Mihajlo Fedorov, a digitális átalakulásért felelős miniszter Oroszország ukrajnai háborúját az internet korának első nagy háborújaként jellemezte, egyben a műholdas rendszereknek tulajdonította, hogy lényegében „átalakította” a harcokat.

„Most, hogy többé-kevésbé felderítő drónokkal vagyunk felszerelve, a következő lépés a csapásmérő drónok beszerzése lesz” – mondta Fedorov, aki hozzátette, hogy ezek már aktív támadásra képes eszközök.

„Ezek mind olyan drónok, amelyek akár három-tíz kilométerre is képesek elnavigálni és ott célpontokat eltalálni” – tette hozzá, aki szerint ezeket Ukrajnában fogják majd kifejleszteni – írja a Sky News.

A most vásárolt csaknem 1400 drón ugyanakkor leginkább kisebb feladatokra, hírszerzési, harctéri megfigyelésre alkalmas. A jövő eszközei viszont már az orosz drónok levadászására is megfelelőek lesznek.

Oroszország ugyanakkor már most úgy véli, hogy a katonai támaszpontjaira mért ukrán csapásokat drónokkal hajtották végre. Az ukrán hatóságok ezt azonban hivatalos úton nem ismerték el.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési jelentésében az áll, miszerint minden jel arra utal, hogy Oroszország az elmúlt napokban megerősítette a frontvonalat a luhanszki régióban, Kreminna környékén.

Állításuk szerint Moszkva prioritásként kezeli mindezt, ugyanis az itt állomásozó orosz csapatok állandó ukrán nyomás alatt állnak – derül ki a Sky News beszámolójából.

Kiemelték, hogy Kreminna viszonylag sebezhető, mióta az ukrán erők októberben visszaszerezték Liman városát, s az oroszok azóta kiterjedt új védelmi vonalakat építettek ki a környéken, emellett feltételezhető, hogy innen nem terveznek visszavonulni.