Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz erők ismét ágyúzták Enerhodart, amelyben a zaporizzsjai atomerőmű van, emiatt egy napon belül másodszor szűnt meg az áramszolgáltatás az egész városban – közölte szerdán Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került település ukrán polgármestere.

Lehetetlen megbecsülni, hogy a karbantartók mikorra állítják helyre az áramellátást – mondta a városvezető. Egyre sűrűbb az ágyúzás, így a szakembereknek nincs idejük helyreállítani a károkat egy-egy támadás után – tette hozzá. Azt javasolta a város lakóinak, hogy készletezzenek be maguknak olyan élelmiszereket, amelyeket nem kell főzni.

Enerhodar ellen augusztus eleje óta tartanak a tüzérségi támadások. Az ukrán és az orosz oldal egymást vádolja a város lövetésével. Az Ukrajinszka Pravda hírportál által közölt értesülések szerint az orosz megszállók nem engedik az ott élő embereknek elhagyni a várost. Az ukrán hatóságok arra szólították fel a zaporizzsjai atomerőmű közelében található települések lakóit, hogy meneküljenek el, amilyen módon csak tudnak, mert Oroszország nem járul hozzá humanitárius folyosók létesítéséhez – írta a hírportál.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij tábornok, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke közös cikket jelentettek meg az Ukrinform hírügynökségben, és ebben megerősítették, hogy az ukrán erők mértek rakétacsapásokat orosz légitámaszpontokra az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Konkrétan elismerték – amit Kijev korábban tagadott -, hogy az ukrán erők találták el a Novofedorivka melletti repülőteret.

Kifejtették, hogy a Krím feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentősen befolyásolja majd a háború kimenetelét, de katonailag a félsziget felszabadításának csak átmeneti hatása lesz. Szerintük a Krím felszabadítása esetén ugyan Oroszország elveszíti ottani bázisait, de helyette a Fekete-tenger keleti partján fekvő novorosszijszki haditengerészeti bázist használhatják Ukrajna elleni támadásokra, így továbbra is fennmarad az ország katonai fenyegetettsége a nagyobb hatótávolágú rakéták támadásaitól.

Közben az ukrán déli műveleti parancsokság arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy vízi járművet a fedélzetén orosz katonákkal és hadfelszereléssel Herszon megyében. A közlemény szerint ez akkor történt, amikor az orosz erők megpróbáltak alternatív átkelőt létesíteni Hola-Prisztany térségében.

A parancsnokság hozzátette, hogy mivel a kahovkai hidat az ukrán erők folyamatosan tűz alatt tartják, az oroszok képtelenek javításokat végezni rajta. A jelentés szerint a délen harcoló ukrán erők harminc orosz katonával végeztek, és két gyalogsági harcjárművet megsemmisítettek, Beriszlav térségében pedig szétlőttek egy orosz lőszerraktárt. Az ukrán légideszant rohamcsapatainak parancsnoksága közölte, hogy Igla típusú mozgatható légvédelmi rakétarendszerrel lelőttek két orosz Szu-25-ös támadórepülőgépet. A gépek lelövéséről Facebook-oldalukon videofelvételt is közzétettek.

(MTI)

Vlagyimir Putyin azt állítja, ő személy szerint örül annak, hogy tavaly Dmitrij Muratov kapta a Nobel-békedíjat, ugyanakkor van egy olyan érzése, hogy a döntés politikai indíttatású lehetett.

„Nagyon örülünk, hogy egyik állampolgárunk Nobel-békedíjat kapott, de véleményem szerint a Nobel bizottság nagymértékben leértékelte a Nobel-díjakat ezeken a területeken”, mondta Putyin a tengerparti Vlagyivosztokban tartott gazdasági konferencián megtartott beszédében – olvashatjuk a Barrons oldalán.

Dmitrij Muratov orosz szerkesztő tavaly megosztva kapta a Nobel-békedíjat a filippínó Maria Ressával a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseikért.

Egy riporter ezt követően rákérdezett Muratov lapjának, a Novaja Gazeta médiaengedélyének visszavonására is, ám Putyin ügyesen kikerülve a konkrét válaszadást, inkább egy hasonlattal állt elő, és visszatérve az előző témára, egy utalást tett arra, hogy a díj odaítélésében politikai szempontok is szerepet játszanak.

„Számos olyan döntés született már a múltban, amikor az aktuális politikai helyzet volt a meghatározó tényező”, mondta, majd egy példát is hozott.

„Több téren is voltak gazdasági együttműködéseink Obamával, ám nem értem, hogy ő például milyen alapon lett Nobel-díjas. Mit tett ő személyesen a béke érdekében, amikor azt láttuk, hogy elnöksége alatt a világ több pontján is kudarcot vallottak az általa indított katonai műveletek.”

Az orosz hadsereg aktívan lőtte a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk környékét, valamint ismét rakétákkal támadta Harkivot és a közelében lévő településeket, aminek következtében néhányan megsérültek – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy Kramatorszkot hajnalban érte tüzérségi támadás, emiatt tűz ütött ki egy egészségügyi intézményben. A városi tanács később pontosította, hogy egy pszichiátriai kórházban keletkeztek károk.

Szlovjanszkban hajnali négy óra körül az oroszok rálőttek a 4-es számú iskola egyik kihelyezett részlegére, és eltaláltak egy többszintes házat. Később a megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy legalább három ember rekedt a romok alatt. A hatóság közlése szerint károk keletkeztek egy fül-orr-gégészeti kórházban is.

Az orosz erők két rakétacsapást mértek Harkiv városra szerdára virradóan. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint az egyik rakéta egy kétszintes épületet talált el, a közeli autómosó kigyulladt, és kár keletkezett kávézókban, üzletekben és gépkocsikban. A második rakéta a földet érte. Az előzetes információk alapján senki sem sérült meg. Az előző nap Harkiv megyében több települést is lőttek az orosz csapatok. A megyeszékhelytől nem messze fekvő Pecsenyihi településen rakéta csapódott be, két helyi lakos, egy 45 éves férfi és egy 17 éves fiú sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légierő szerda reggel lelőtt egy orosz Ka-52-es helikoptert a déli herszoni régió felett. Elmondta, hogy előző nap a déli erők katonái megsemmisítettek négyet a régióra kilőtt öt orosz H-101-es rakétából, egy másikat pedig a keleti légi erők egy katonája lőtt le. Egy rakéta eltalálta az ukrán infrastruktúra „néhány objektumát” – tette hozzá. A szóvivő beszámolt még arról, hogy az éjszaka két orosz drónt semmisítettek meg keleten, a légvédelem pedig egy ellenséges Szu-25-ös támadógépet is lelőtt.

Ihnat egy tévéműsorban azt is kifejtette, hogy az orosz csapatok az Ukrajna elleni háborúban egyre gyakrabban használnak elavult szovjet fegyvereket, például H-22-es és H-59-es rakétákat, valamint Sz-300-as légvédelmi rendszereket, mert az orosz készletek „kissé megcsappantak”.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Kelet-Ukrajnában bevetett Wagner orosz zsoldoshadsereg tagjainak már negyven százaléka vagy meghalt vagy megsebesült. „Az ideiglenesen megszállt területeken, köztük a harkivi régióban található Alekszandrivka faluban működő orosz katonai magáncégek jelentős veszteségeket szenvednek el. A súlyos sebesültek és az elesettek ezeknek az egységeknek több mint 40 százalékát teszik ki. Sok halott holttestét nem azonosították, és eltűntnek tekintik” – mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőlegesen 56 610 orosz katona halt meg, közülük 460 az elmúlt napban. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 2097 harckocsit és 4520 páncélozott járművet, 1194 tüzérségi fegyvert, 237 repülőgépet és 208 helikoptert.

Litvánia újabb tétel katonai segélyt küldött Ukrajnának, 105 milliméteres tarackokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a litván védelmi minisztériumra hivatkozva. Azt nem közölték, hány darab fegyvert indítottak útnak. Vilnius hangsúlyozta, hogy Ukrajnának folyamatos fegyverellátásra van szüksége, ezért „nem lehet szünetet tartani”.

Mihajlo Fedorov, a digitális fejlesztésekért felelős miniszter közölte, hogy Ukrajna „drónhadserege” kibővült az első húsz darab, lengyel gyártmányú Warmate típusú drónnal, amelyeket a Monobankon keresztül nyújtott adományokból vásároltak. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben szerdán aláírta azt a rendeletet, amely szerint a nők katonai szolgálatba való felvételét egy évvel, 2023. október 1-jéig elhalasztják.

(MTI)

Az Oryx elemzése szerint – mely nyílt forrásból származó adatok alapján ellenőrzi a megsemmisült tankok számát – Oroszország a háború első ötven napjában szenvedte el legjelentősebb tankveszteségeit, miközben Kijevet ostromolták.

Jakub Janovszkij, az elemzés egyik készítője úgy véli, hogy a veszteségek folyamatosan ingadoztak a konfliktus során, az ukrán erők pedig kifejezetten a Kijevtől északra fekvő területeken használtak nyugati páncéltörő fegyvereket a tankok kilövéséhez.

Az ezernél is több harckocsi 34%-át ugyanakkor nem kilőtték, hanem elhagyta a legénységük, ezt az amúgy meglehetősen magas arányt Rob Lee katonai elemző a rossz tervezésnek és logisztikai hibáknak tulajdonította.

Az Egyesült Királyságban működő Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete az invázió kezdete előtt úgy becsülte, Oroszországnak 2800 aktív szolgálatban lévő tankja van, és további tízezret tartanak készenlétben – írta a The Moscow Times.

Az Oryx szerint az Ukrajnában elvesztett orosz harckocsik alig egyharmada volt szovjet gyártmányú, a listán a legmodernebb típusok, mint a T-72B3 2016-os változata és a T-80BVM is jelentős számban szerepelnek.