Dollár
428,40 Ft
Euró
423,53 Ft
Font
483,35 Ft
Bitcoin
20,158 $

Ötpontos javaslatcsomagot jelentett be von der Leyen az energiaválság megoldására

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke ismerteti az európai energiaválság megoldására irányuló bizottsági javaslatokat Brüsszelben 2022. szeptember 7-én. Az uniós testület legújabb javaslatcsomagját a tagállamok energiaügyi miniszterei szeptember 9-én vitatják meg rendkívüli tanácskozásukon. MTI/EPA/Olivier Hoslet
not image

Nagy Noel

2022. szeptember 7. - 14:52

Részletes javaslatcsomagot dolgozott ki az Európai Bizottság az elszálló energiaárak mérséklésére és az energiaválság megfékezésére.

Ársapka az orosz gázra és a nem fosszilis alapú áramra, kötelező áramfogyasztás csökkenés havi alapon és napon belül a csúcsidőszakokban, extraprofit elvonása a nem fosszilis alapú áramtermelőktől és az olaj-, illetve gázcégektől, továbbá likviditási segítség a bajba jutott energiakereskedőknek – foglalta össze a Portfolio.

Soron kívül Orbán Prágából üzent: az elhibázott brüsszeli szankciós politikát újra kell gondolni

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy rendkívüli helyzettel állunk jelenleg szemben, mert Oroszország megbízhatatlan szállító és az energiapiacainkat manipulálja. A bizottsági elnök megjegyezte azt is, hogy a tagállamok már megkezdték visszafogni a fogyasztást, amelynek köszönhetően sikerült is feltölteni 82 százalékig a gáztárolókat.

Von der Leyen azt is jelezte, hogy az Európai Unió a diverzifikáció jegyében növelte a cseppfolyós és csővezetékes gázszállítást az olyan helyekről, mint Egyesült Államok, Norvégia, Algéria vagy Azerbajdzsán és a norvégok már az EU legnagyobb gázszállítójává váltak.

Ursula von der Leyen ezt követően egy ötpontos javaslatcsomagot mutatott be, amelyek közül az első az intelligens villamosenergia-megtakarítás. Ennek lényege, hogy olyan módszerekre kell törekedni, amelyek csökkentik felhasználást, a Reuters tudomása szerint például azzal, hogy a napi csúcsidőszaki fogyasztást az előző 5 évi átlaghoz képest 5 százalékkal csökkenteni kell.

A második pont az árkorlát és váratlan nyereség átcsoportosítás, amely alatt arra gondolnak, hogy az alacsony költségvetésű villamosenergiát előállító vállalatok bevételeinek felső határára gondol a Bizottság, amely magyar módszerű extraprofitadóra.

Elsősorban a nap-, szél-, víz-, lignit- és nukleáris alapú erőművek lesznek ebben érintettek, amelyek termelési költsége alig változott az utóbbi időszakban, viszont az egekbe szökő áramárakon nagyot kaszálnak – az erőművek jellegéből azonban aggasztó, hogy a zöldenergiára vetnének ki extra terhet.

Az Európai Bizottság árkorlát kiszabását is javasolja, amely 200 euró/MWh lehet. Ezzel a két intézkedéssel együtt pedig az EU arra számít, hogy csökken a terhe az átlagos fogyasztóknak, valamint az alacsonyabb termelési költségű erőművek hasznából a lakosság is részesül – ugyanis az áramárak elszállása mindenekelőtt a gázárak elszállásának köszönhető.

A harmadik javaslata a Bizottságnak némileg hasonlít az elsőhöz: szolidaritási hozzájárulás az olaj- és gázszektor profitjából. Ursula von der Leyen megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy hasonló elvonással kell szembe néznie az olaj- és gázipari vállalatoknak is, amelyek szintén hatalmas nyereséget értek el, ezért szolidaritási hozzájárulást fognak kiszabni rájuk.

„Minden energiaforrásnak hozzá kell járulnia a válság kezeléséhez. A tagállamoknak pedig ezeket a bevételeket a kiszolgáltatott háztartások támogatására és a tiszta, hazai energiaforrásokba való beruházásra kellene fordítaniuk”

A negyedik javaslat a likviditási segítség az energiaszolgáltató vállalatok számára, ugyanis több problémába is belefutottak ezek a szolgáltatók az elmúlt idők során. Ennek oka az égbe szállt és hektikusan mozgó tőzsdei árak, illetve a növekvő fedezeti követelmények, így kialakult egyfajta likviditási válság.

Von der Leyen is ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg váratlanul nagy összegű pénzeszközöket kérnek tőlük, amely így veszélyezteti a kereskedelmi kapacitásukat és a jövőbeli piacok stabilitását, ezért segíteni kell nekik és meg kell könnyíteni a likviditási támogatásukat.

Az ötödik és egyben talán legfontosabb pont, hogy árplafont kell bevezetni az orosz gázra. Von der Leyen ezt azzal indokolta, hogy csökkenteni kell Oroszország bevételeit, amelyet Putyin arra használ, hogy finanszírozza a háborút Ukrajna ellen. Az elnök azt is jelezte, hogy a háború előtti 40 százalékos arányról 9 százalékra csökkent az orosz gáz aránya.

Ebből azonban még komoly problémák lehetnek, ugyanis Vlagyimir Putyin egyértelműen kijelentette, hogy árplafon esetén nem fognak az Európai Unióba földgázt szállítani. Ez Magyarország szempontjából kifejezetten problémás, mivel szinte teljes egészében az oroszoktól kapjuk a gázt – így feltehetően ez a javaslat el is fog bukni a magyarok vétóján.