Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójának záróeseményén jelentette ki, hogy Oroszország „nem siet sehova Ukrajnában”, azt állítva, hogy az oroszok „fokozatosan átveszik az ellenőrzést az ukrán területek felett”.

A csúcstalálkozón Putyin több furcsa megjegyzést is tett, többek között amikor arról beszélt, hogy a „Nyugat szét akarja szakítani Oroszországot”, majd közölte, hogy „ennek megakadályozása érdekében küldte február végén az orosz fegyveres erőket Ukrajnába” – mindez kissé meglepő, miután a háború kezdete óta azt hangoztatja az orosz elnök, hogy valójában az orosz ajkú kisebbség védelme érdekében rohanta le Ukrajnát.

A csúcstalálkozót követően újságíróknak nyilatkozva pedig közölte, hogy Ukrajna keleti ipari központja, Donbasz teljes területének „felszabadítása” továbbra is Oroszország fő célja, és „nincs szükség e katonai terv felülvizsgálatára”.

Hozzátette, hogy „nem sietünk” a kitűzött célok elérésével, azt állítva, hogy Oroszország „csak önkéntes katonákat von be a műveletbe”. A nagyszabású ukrán ellentámadásról Putyin szűkszavúan annyit mondott, „majd meglátjuk, hogyan alakul és hogyan végződik”.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, az ukrán erők sikeresen visszafoglalták az ideiglenesen orosz megszállás alatt állt Izium városát, ám miután az oroszok kivonultak a városból, az ukrán hatóságok szörnyű felfedezést tettek: több tömegsírt is találtak a városban, melyekbe összesen 440 embert temettek el az oroszok.

A döbbenetes felfedezés kísértetiesen hasonló a Bucsában és Irpinyben talált tömegsírokhoz, melyekben az oroszok által megkínzott civilek holttestét találták meg a hatóságok, s azóta több eljárás is indult a háborús bűncselekményeket elkövetett orosz katonákkal szemben az ukrán főügyész vizsgálatai nyomán.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetközi újságíróknak meg fogják mutatni a helyszínt, hogy “a világ megtudja, mi történik valójában, és hogy hova vezet az orosz megszállás”.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az Iziumban felfedezett holttestek egy része “friss”, továbbá, hogy a tömegsírba temetett holttestek “többnyire civileké”. Miután pénteken a tisztviselők megkezdték a holttestek exhumálását az egyik iziumi tömegsírból, Volodimir Zelenszkij egy megrázó felvételt tett közzé a közösségi médiában, melyben az orosz erők kegyetlenségéről beszélt.

A közösségi médiában közzétett videójában az ukrán elnök megrendülten jelentette ki, hogy:

Hozzátette, hogy a nemrég felszabadított Izium városában található erdőkben felfedezett tömegsírokban civilek, gyermekek és megkínzott emberek holttestei is vannak.

A félezret is elérhette az ukrán fegyveres erők halottainak és sebesültjeinek száma Mikolajiv és Herszon térségében az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve, miközben Moszkva-barát ukrajnai regionális vezetők folyamatban vagy előkészületben lévő ukrán támadásokról számoltak be.

Konasenkov tábornok szerint az ukrán erőknek a déli frontszakaszon több mint 40 haditechnikai eszköze is megsemmisült az orosz csapások következtében. Mint mondta, Harkiv megyében az ukrán 116. területvédelmi dandár és az Omega különleges műveleti egység mintegy 30 katonát és tíz haditechnikai eszközt veszített nagy pontosságú légicsapások során, a donyecki régióban pedig a 10. hegyi rohamdandárnak több mint 80 katonája, nyolc páncélozott járműve és öt kisteherautója semmisült meg Szporne falu közelében.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi csapások a beszámoló értelmében öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt semmisítettek meg, továbbá eltaláltak hét vezetési pontot, 42 tüzérségi egységet, valamint 116 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. Az orosz légvédelem lelőtt 12 ukrán drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 30 HIMARS- és Vilha-lövedéket.

A szakadár Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a szakadár és az orosz erők elfoglalták Majorszk falut, ahonnan folyamatosan ágyúzták a tőle délre fekvő Horlivkát.

Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy egy ukrán deszant sikertelen kísérletet tett a Dnyeper-Bug-torkolatot a Fekete-tengertől elválasztó, stratégiai fontosságú Kinburn-félsziget elfoglalására. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint mintegy 120 ukrán katona esett el a meghiúsított partraszállás közben. Ugyanitt szerdán egy diverzáns és felderítő osztagot szállító Mi-8-as helikoptert lőtt le az orosz légierő.

Az Ocsakiv kikötőváros közelében fekvő földsávnak az orosz hadsereg általi elfoglalásról június 10-én számol be a TASZSZ orosz hírügynökség. Sztremouszov valótlannak nevezte azokat az ukrán közösségi médiában megjelent állításokat, amelyek szerint az ukrán erőknek sikerült behatolniuk Herszon megyébe. Mint mondta, az erre irányuló kísérleteket minden irányban visszaverik.

Leonyid Paszecsnyik, a szakadár Luhanszki Népköztársaság vezetője egy kitüntetésátadási ünnepségen azt hangoztatta, hogy az „ellenség” a frontvonal egész szakaszán támadással próbálkozik, és gyakorlatilag elérte az általa ellenőrzött régió határait. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja azt mondta, hogy folytatódik az ukrán csapatösszevonás a frontvonal közelében, és bármelyik pillanatban megindulhat a támadás, amelyre az orosz erők állásaik erősítésével és tartalékok mozgósításával készülnek.

Vitalij Gancsev, az ukrán erők által visszafoglalt Harkiv megye oroszok által kinevezett közigazgatásának vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva gyilkosságokkal, kínzással és az orosz hatóságokkal együttműködő emberek üldözésével vádolta meg az ukrán hatóságokat és az oldalukon harcoló „zsoldosokat”.

Donyeckben csütörtökön két iskolát és lakóházakat ért ukrán tüzérségi csapás, és helyszíni jelentések szerint legkevesebb egy civil lakos életét vesztette, három gyerek pedig megsérült. Nehéztüzérségi támadások értek más szakadár és orosz ellenőrzés alatt álló településeket is a helyi hatóságok szerint

Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető felszólította a többi oroszországi régió hatóságait, hogy hirdessenek ki „önmozgósítást” az ukrajnai háborúban részt vevő erők támogatására.

„Szerintem az összes régió vezetője képes legalább ezer önkéntes felkészítésére, kiképzésére és felszerelésére” – írta Telegram-csatornáján Kadirov, aki szerint ha a kezdeményezése megvalósul, akkor 85 ezer fős „lenyűgöző katonai kontingens” áll majd rendelkezésre. Úgy vélekedett, hogy ehhez elegendő „hazafi” él az országban.

Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője, ugyancsak a Telegramon, támogatásáról biztosította Kadirovot és közölte, hogy az általa irányított köztársaság több mint 1200 önkéntest szerelt fel, és további két zászlóalj felállítására készül. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy Moszkva nem szándékozik általános mozgósítást elrendelni. Szerdán egy videó terjedt el az online médiában, amely a közlői szerint Jevgenyij Prigozsin Kreml-közeli oligarcháról készült, amint egy fegyenctelepen önkénteseket toborzott a Wagner zsoldoscsoport számára, félévi harc után amnesztiát ígérve az elítélteknek.

(MTI)

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken egy regionális csúcstalálkozón felszólalva jelentette ki, hogy azt szeretné, ha az orosz-ukrán háború „a lehető leghamarabb véget érne”. Szavai azért is meglepőek, mert a csúcstalálkozón személyesen vett részt az orosz elnök is, aki élőben hallgatta a török elnök beszédét.

Erdogan látszólag arra próbálja felhasználni a Moszkvával fenntartott jó munkakapcsolatait, hogy meggyőzze Putyint arról, hogy hajlandó legyen részt venni a Törökország által közvetítendő tűzszüneti tárgyalásokon, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet Üzbegisztánban tartott ülésén a török elnök úgy fogalmazott, „Törökország diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a háború befejeződjön”, hozzátéve, hogy „törekszünk arra, hogy diplomáciai úton a lehető leghamarabb lezárjuk az ukrajnai konfliktust”.

Noha a háború befejezésére irányuló kérés elhangzott, ezt követően Erdogan megismételte a Moszkva által hangoztatott aggodalmakat is, melyek szerint a gabonamegállapodás megvalósítása nem úgy alakul, ahogy azt eredetileg tervezték. Egyelőre nem tudni, hogy Erdogan kijelentései milyen hatással lesznek Putyinra, ám az AP jelentése szerint a török elnök a csúcstalálkozót követően személyesen is elült tárgyalni Putyinnal.

Az ukrán védelmi minisztérium pénteken számolt be arról, hogy az ukrán erők által nemrég felszabadított Izium városában az ukrán hatóságok 440 holttestet találtak egy tömegsírban, miután az oroszok kivonultak a területről.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetközi újságíróknak meg fogják mutatni a helyszínt, hogy „a világ megtudja, mi történik valójában, és hogy hova vezet az orosz megszállás”.

A CNN jelentése szerint az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ csütörtökön közölte, hogy az Iziumban felfedezett holttestek egy része „friss”, továbbá, hogy a tömegsírba temetett holttestek „többnyire civileké”. Mint ismert, Izium városát áprilisban heves orosz tüzérségi támadások érték, és a háborúban az egyik legfontosabb csomópontként használták az oroszok.

Az ukrán erők azonban szombaton egy sikeres ellentámadással visszafoglalták a várost, stratégiai csapást mérve az orosz erők keleti fronti csapataira. Az ukrán védelmi minisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott helyszíni fotókon több kereszt is látható az Izium melletti erdős területen található földhalmokon, illetve egy nagyobb, az erdőben ásott gödörben.

Szerhij Bolvinov, Harkov nyomozója nem sokkal korábban a Sky Newsnak nyilatkozva elárulta, 440 holttestről van szó, az eddigi vizsgálatok alapján pedig különböző okok miatt haltak meg az áldozatok: egyeseket kivégeztek, másokkal tüzérségi támadások végeztek; volt, aki aknarobbanás következtében veszthette életét, míg néhányan légicsapások áldozatai lettek. Sok holttestet azonban még nem sikerült azonosítani, így a halálokokat csak a vizsgálatok után fogják tudni megosztani a nyilvánossággal.