Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Guardian jelentése szerint az ENSZ bejelentette, hogy nyomozói arra a következtetésre jutottak vizsgálataik során, hogy Oroszország háborús bűncselekményeket követett el Ukrajnában, beleértve a polgári épületek bombázását, rengeteg kivégzést, kínzást, valamint szexuális erőszakot.

Az ENSZ már a háború kezdete óta prioritásként kezeli az orosz-ukrán háborúban elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálását, májusban pedig az ENSZ legfőbb emberi jogi szerve bízott meg egy szakértőkből álló csapatot, hogy kezdje meg a munkát Ukrajnában az ott elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

Nem túlzás azt állítani, hogy az ENSZ nyomozói emberfeletti munkát végeztek, hiszen saját életüket kockáztatva gyűjtöttek bizonyítékokat Ukrajnában az ukrán civilek ellen elkövetett bűncselekményekről, többek között olyan területeken, melyeket jelenleg is fenyegetnek az orosz erők, de olyan területeken is nyomoztak, melyeket az oroszok aláaknáztak, mielőtt távoztak volna.

A három független szakértőből álló csoport pénteken ismertette első, szóbeli beszámolóját vizsgálataikról, az eredményeket pedig az ENSZ emberi jogi tanácsának mutatják be: a Kijev, Csernyihiv, Harkov és Szumi régiók területein folytatott vizsgálatok eredményei már elkészültek, ám a csoport megjegyezte, ki fogja szélesíteni a vizsgálat körét.

Az ENSZ által megbízott nyomozócsoport eddig 27 várost és települést, köztük sírokat, fogva tartásra és kínzásra használt „központokat” keresett fel; több mint 150 áldozatot és tanút hallgatott meg; továbbá érdekvédelmi csoportokkal és kormányzati tisztviselőkkel is találkozott.

Oleg Ustenko, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója a Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) berlini eseményén arról nyilatkozott, miszerint Oroszország ukrajnai inváziója közel 1 billió dolláros kárt okozott, ha a közvetlen és közvetett költségeket is figyelembe veszik.

Elmondása szerint ez a szám Ukrajna invázió előtti éves GDP-jének ötszörösét teszi ki, a háborús konfliktus miatt bekövetkezett pusztítás és kitelepítés pedig jelentős problémát generált az államháztartás számára.

Kifejtette, hogy sok vállalkozás, amely még életben maradt, nem működik teljes kapacitással, vagy csak napi néhány órát tud dolgozni, ami azt jelenti, hogy a költségvetésbe sokkal kevesebb fog befolyni, mint amire eredetileg számítottak.

Ustenko szerint a kormányzati kiadások drasztikus csökkentése ellenére az ukrán kormány havonta 5 milliárd eurós deficitet könyvelt el azóta, hogy a háború februárban kirobbant, miközben Kijev arra számított, hogy a hiány 2023-ra 3,5 milliárd euróra esik vissza.

Hozzátette, a szövetségesek ennek kapcsán is Ukrajna segítségére siettek, hiszen a Világbank, az Európai Unió és a G7-országok milliárdos összegeket ajánlottak fel, az ukrán kormány pedig úgy becsülte, hogy a gazdaság idén 35-40 százalékkal zsugorodik.

A Kyiv Post beszámolójából kiderül, miszerint a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a visszaesés a legmélyebb GDP-csökkenés, amelyet 1991 és a mai ukrán állam megalapítása óta tapasztaltak.

Ezt most Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is demonstrálta azzal, hogy Vang Ji kínai külügyminiszterrel külön találkozott az ENSZ Közgyűlését követően a háború kérdésében.

Borrell szándékai pedig egyértelműek voltak: megkérte kínai kollégáját, hogy a pekingi kormány gyakoroljon nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy hagyjon fel az Ukrajnában folytatott háborús agressziójával – idézte az Ukrinform. Ez egy uniós közleményből is kiderül:

A közleményben kijelentették, hogy a háború lezárása azért is lenne létfontosságú, mert triplaválságot okozott: élelmiszer- és energiahiányt, valamint pénzügyi instabilitást, ezeknek pedig beláthatatlan következményei lehetnek hosszú távon.

Borrell külön kitért a Zaporizzsjai Atomerőmű környékén zajló eseményekre, amelyek kapcsán megemlítette, hogy jelen helyzetben bármikor történhet egy nukleáris baleset, amelynek elkerülése prioritást élvez.

Az elmúlt hónapok során rendszeresek voltak a nehéztüzérségi támadások az atomerőmű környékén, amelyért egymást hibáztatta Oroszország és Ukrajna, és mivel független megfigyelők nem tudnak hozzáférni az erőműhöz, lehetetlen megállapítani, hogy ki a bűnös valójában.

Dmitrij Nizovcev vitt egy kis cselt is a dologba, hiszen magát katonai tisztviselőnek beállítva kereste fel Nyikolaj Peszkovot, méghozzá azzal az ürüggyel, hogy másnap jelentkeznie kell katonai szolgálatra – írja az index.

Peszkov erre élő egyenesben az alábbi választ adta: „Természetesen nem megyek oda holnap. Ha tudja, hogy én vagyok Nyikolaj Peszkov, akkor rá kellene jönnie, mekkora probléma lenne, ha ott lennék. Ezt más szinten oldom meg, általánosságban kell megértenem, mi történik, és milyen jogaim vannak.”

A nagy magyarázkodás közepette azért még hozzátette, hogy természetesen részt venne hazája védelmében, ezt azonban csak akkor hajlandó megtenni, ha maga az orosz elnök személyesen kéri meg erre.

Vlagyimir Putyin szerdán írta alá azt a rendeletet, mely szerint részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek már a bejelentés napján megkezdődtek.

Putyin kiemelte, hogy a tartalékosokat sorozzák be, akik további kiképzéseken vesznek majd részt, arra az esetre, ha be kellene őket vetni Ukrajnában. Az orosz elnök azzal magyarázta a mozgósítást, hogy meg kell védeni Oroszország szuverenitását és integritását.