Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

 Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

 A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

(MTI)

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője elmondta, hogy Irán több száz drónt szállíthatott le Oroszországnak. Az oroszok ugyanakkor továbbra is tagadják, hogy Iránból rendeltek volna harci eszközöket.

Az ukrán és brit jelentések mindazonáltal arra engednek következtetni, hogy az úgynevezett „kamikaze” drónokat egyre gyakrabban alkalmazzák az oroszok. Többek között Odessza kikötőjének környékén és Mikolajivnál is fedeztek fel belőlük.

A drónokat az ukrán tüzérségi állások ellen is bevetették az ország keleti részén, Harkiv térségében. A brit védelmi minisztérium először szeptember közepén jelezte az Iránból szállított fegyverek állítólagos alkalmazását.

Kedden az ukrán fegyveres erők közölték, hogy a mikolajivi régióban sikeresen lelőttek három drónt. A „kamikaze” elnevezést azért aggatták rá, mert az ellenséges területre becsapódva robbannak fel – írta meg a The Guardian.

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés. A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől „rengeteg információ” érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről.

„Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak” – hangoztatta.

Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron. „Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni” – hangsúlyozta Putyin.

Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.

Az orosz védelmi tárca korábban közölte: olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.

A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.

Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket. Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”.

(MTI)

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szputnyik Rádió műsorában kijelentette, miszerint Washington mindenféle manipulációt alkalmaz, egyben határtalan színjátékot ad elő annak érdekében, hogy Moszkvát belerángassa a nukleáris háborúba.

Majd kiemelte, eddig számos kísérletet tettek annak érdekében, hogy párbeszéd jöjjön létre az Egyesült Államok és Oroszország között, ám Washington semmi mást nem ért el, mint „egy katasztrófa szélén álló világot” – írta a TASS.

A szóvivő szerint ez a téma az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán is szóba került, ahol mindenki egyetértett abban, hogy ebben a rendszerszintű – gazdasági, ideológiai és politikai – válságban az USA „túl messzire ment”.