Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

ÉLŐ

AKTUÁLIS

2025.12.30, kedd

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.10.02 - 06:21
Elemzők: Putyin vesztésre áll az energiaháborúban

Több elemző is egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin politikai játszmái a szabotázs áldozatául eső Északi Áramlat-1 gázvezetékkel kapcsolatban visszájára sülnek el, ezért jelenleg vesztésre áll az energiaháborúban.

Az Északi Áramlat-1 gázvezeték a legnagyobb földgázt szállító cső Oroszország és Európa között a maga több mint ezer kilométeres hosszával. A vezeték a Balti-tengeren található Viborg városától Németország északkeleti partjáig húzódik és létfontosságú a német gazdaság számára.

A szóban forgó gázvezeték azonban szabotázs áldozata lett a hétfői nap folyamán, a látványos nyomáscsökkenést követően ugyanis arról számoltak be, hogy több robbanást is érzékeltek az Északi Áramlat-1-nél.

Abban már kezd konszenzus kialakulni, hogy szabotálták a vezetéket, arról azonban nagy vita van, hogy ki lehet a hátterében: Oroszország és az Egyesült Államok neve forog elsősorban, mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek.

Az Északi Áramlat-1 azonban egyébként sem volt működés alatt, mivel az oroszok karbantartási munkálatokra, majd abból fakadó problémákra hivatkozva leállította a szállítást, amelyet sokan politikai manőverezésnek tekintettek.

A Newsweek több szakértőt is megkérdezett a helyzet kapcsán és Simone Tagliapietra, az Universitá Cattolica del Sacro Cuore és a Johns Hopkins Egyetem professzora elmondta, hogy egyelőre nehéz megállapítani, a vezeték mekkora kárt szenvedett:

„Bármi is legyen, augusztus óta a vezetéken nem érkezett gáz Németországba és mindannyian arra számítottunk, hogy egy ideig nem is fog. Európa és kifejezetten Németország már készül az orosz gáz nélküli télre. Mind készen állunk rá. Az európai gáztározók 85 százalékig feltöltöttek, a magas árak pedig csökkentik a keresletet”

Tagliapietra kijelentette, hogy Európának jelen állás szerint különösebb gond nélkül át kellene tudnia vészelni a telet, Putyin tehát egyelőre vesztésre áll az Európa elleni energiaháborújában. Katerina Filippenko, a Wood Mackenzie gázpiaci elemzője pedig ezt megerősítette:

„Oroszország továbbra is küld gázt Európába Törökországon és Ukrajnán keresztül, de ezek volumene alacsonyabb. Európa még több gázt kap LNG-exportőr országoktól, mint Norvégia és Algéria, már többet, mint Oroszországtól”

„Az orosz gáz fajsúlya gyorsan csökken, ennek pedig hatása volt az egész egyensúlyi helyzetre. Ezen felül a piac már számolt az orosz gázzal kapcsolatos zavarokra, az árak pedig enyhültek némileg szeptember eleje óta”

„Azt gondoljuk, hogy a piac elkezdett alkalmazkodni a rekordmagas LNG-importokon keresztül, valamint a megemelkedett, nem orosz eredetű vezetékes gázszállítással. Európának sikerült egészséges szintekig feltöltenie a gáztározóit, a régió így meg tudja oldani a telet az Északi Áramlat nélkül is, habár az áraknak magasan kell maradnia a megfelelő LNG-importok biztosítása érdekében”

Tovább
2022.10.01 - 23:10
Már az orosz köztévé is kritizálja a háborút: „az egész Nyugat rajtunk gúnyolódik”

Vlagyimir Szolovjov a Kreml egyik leggátlástalanabb propagandistája és eddig az egyik leghangosabb támogatója volt a Nyugat elleni totális háborúnak, mostanra azonban úgy tűnik ő is eljutott oda, ahova már a legtöbben az orosz eliten kívül.

A „Putyin hangjának” is nevezett Szolovjov erőteljesen kifejezte frusztrációját az orosz állami televízióban Oroszország katonai kudarcaival kapcsolatban, állítása szerint már annyira rossz a helyzet, hogy már a Nyugat is rajtuk gúnyolódik – idézte a Newsweek.

Ukrajna az elmúlt hetek során erőteljes ellentámadást indított a megszállt területek visszafoglalásáért és több sikert is aratott, különösen Harkov megyében. Mind közül a legfontosabb a stratégiai fontosságú Izjum visszafoglalása volt.

Egyelőre meg nem erősített katonai jelentések szerint ráadásul Donyeck megye egyik legjelentősebb stratégiai városánál, Limannál körbezárták az orosz hadsereget és ellehetetlenítették, hogy újra el tudja látni magát lőszerrel és egyéb felszereléssel.

Szolovjovnak és a hozzá hasonló propagandistáknak pedig erős szorongást okoz ez a helyzet, az ezzel kapcsolatos frusztrációját pedig nem is rejtette véka alá a Rosszija-1 propagandatévében leadott műsorában:

„Ez aggasztó, tényleg aggasztó. Nem volt egy darab hadművelet Harkov óta, ami édesítené a keserű szájízt. Nem volt visszatérő vagy elfoglalt terület. Az egész Nyugat rajtunk kezd gúnyolódni”

Szolovjov pedig közvetlenül a hadseregnek intézett üzenetet: azt kérem, hogy kezdjetek el harcolni a szabályok szerint, ahogy tudtok, ahogy megtanították nektek. Jelentsünk újonnan felszabadított területeket. Mi kell ehhez még? 300 ezer ember mozgósítva lett.

Szolovjov nem először kritizálja a Putyin által bejelentett részleges mozgósítást, szerinte ugyanis nem kellene az etnikai kisebbségeket aránytalanul nagy mértékben mobilizálni, figyelemmel kell erre lenni:

„Ne segítsünk az ellenségnek, miközben részlegesen mozgósítunk. Például a távol-észak népei, a veszélyben lévő kisebb etnikai csoportok helyzetét figyelembe kell venni, arányosítani kell”

Szolovjov ezt követően úgy fogalmazott, hogy Oroszország természetesen nem akarta ezt a háborút, hanem a Nyugat kényszerítette ki, de maga is alig tudja elhinni, ami a világban zajlik. Olyan gondolatot is elejtett, amit egy orosz köztévében nem várnánk:

„Lenyűgöz, mi történik a világnak. Azt gondolom, nem jó, ami történik. Ami megy, az nem okés, Mintha az egész világ vesztett volna. Nincs már rossz és jó, igazság és hazugság. Most már minden szürke zónában van”

Tovább
2022.10.01 - 21:47
Ismét kihúzták a gyufát az oroszok

A G7 csoport nem zárja ki, hogy újabb intézkedéseket hagyjanak jóvá Oroszországgal szemben a legutóbbi eszkaláció miatt.

Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”.

Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek „további gazdasági költségekkel” terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.

Mint írták, a G7 csoport továbbra is „rendíthetetlenül támogatja” Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és „vitathatatlan jogával” élve visszaszerezze területeit. A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját”, amely „nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát”.

„Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része” – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére „új mélypont” a nemzetközi jog „égbekiáltó semmibevételében”.

Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző „hamis népszavazásokat”, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.

Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

(MTI)

Tovább
2022.10.01 - 21:29
Fehér Ház: Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét nem most kellene megtárgyalni

A tisztviselő szerint a gyakorlati, helyszíni támogatással lehet leginkább segíteni az országon, így a brüsszeli folyamatra máskor kellene visszatérni.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy sajtótájékoztatón arról nyilatkozott, miszerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét nem most kellene megtárgyalni.

Az Ukrainska Pravda szerint nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „megállapodásokat” a szakadár ukrajnai területek vezetőivel, amelyek az Oroszországhoz való csatlakozásra terjedtek ki, az ukrán államfő, Volodimir Zelenkszkij is ellenlépést tett.

Ez alapján gyorsított eljárásban kérte az ország felvételét az észak-atlanti szövetségbe, mondván, hogy „de facto már most is a NATO részét képezik, hiszen megbíznak egymásban, segítenek egymásnak, és megvédik egymást”.

Sullivan arra emlékeztetett, hogy az USA álláspontja már évtizedek óta „kristálytiszta”, a NATO-ban pedig „a nyitott ajtók politikáját támogatják”, ám a szövetséghez való csatlakozásról szóló döntés a 30 szövetséges, valamint a csatlakozni kívánó országok között születik meg.

„Jelenleg az a véleményünk, hogy Ukrajnát a gyakorlati, helyszíni támogatással tudjuk leginkább megsegíteni, a brüsszeli folyamatra pedig máskor kellene visszatérni, egy alkalmasabb időpontban” – mondta.

Eközben Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke arra figyelmeztetett, miszerint Kijev kérése azt eredményezheti, hogy az összes NATO-tagállam teljes mértékben bekapcsolódik az ukrajnai konfliktusba, „az irányítás pedig kicsúszik a kezeink közül”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter óvatosan kommentálta Ukrajna csatlakozási kérelmét, amelynek során kiemelte, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, ha kell, akár nehézfegyverekkel is, ezzel biztosítva az önvédelemhez való jogát – írta a TASS.

„Emellett mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy más országok, illetve a NATO ne keveredjen bele ebbe a háborúba” – hangsúlyozta.

Tovább
2022.10.01 - 21:11
Orosz védelmi miniszter: a nőkre nem vonatkozik a részleges mozgósítás

Elmondása szerint a jövőre nézve sincsenek ilyen terveik, mindössze háromszázezer fő, meghatározott katonai szakképesítéssel rendelkező tartalékost érint a mozgósítás.

A TASS szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombaton, az újságíróknak tett nyilatkozatában elmondta, miszerint a részleges mozgósítás keretében nem fognak nőket behívni, valamint a későbbiekben sem lesz ilyen jellegű döntés.

„Határozottan állíthatom, hogy nem fogunk nőket behívni, valamint a jövőre nézve sincsenek ilyen terveink” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be egy tévés beszéde során, hogy részleges mozgósítást rendel el Oroszországban, amely Sojgu szerint körülbelül 300 ezer tartalékos behívását jelentette.

A hvg.hu beszámolója alapján azonban jelentős hibák merültek fel az adminisztrációban, ugyanis több olyan orosz állampolgárt is berendeltek, akik nem rendelkeztek elegendő katonai tapasztalattal, túl idősek voltak, ám még mozgáskorlátozottak is a listára kerültek.

A Kreml ennek kapcsán elismerte, hogy valóban hibáról van szó, ezeket pedig egytől egyig kijavítják, majd a védelmi miniszter kiemelte, hogy a mozgósítás a diákokra, illetve a volt sorkatonákra sem vonatkozik.

Tovább
1 … 169 170 171 172 173 … 1 076