Elemzők: Putyin vesztésre áll az energiaháborúban
Több elemző is egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin politikai játszmái a szabotázs áldozatául eső Északi Áramlat-1 gázvezetékkel kapcsolatban visszájára sülnek el, ezért jelenleg vesztésre áll az energiaháborúban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a moszkvai Kremlben 2022. szeptember 29-én.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Gavriil Grigorov 
Az Északi Áramlat-1 gázvezeték a legnagyobb földgázt szállító cső Oroszország és Európa között a maga több mint ezer kilométeres hosszával. A vezeték a Balti-tengeren található Viborg városától Németország északkeleti partjáig húzódik és létfontosságú a német gazdaság számára.
A szóban forgó gázvezeték azonban szabotázs áldozata lett a hétfői nap folyamán, a látványos nyomáscsökkenést követően ugyanis arról számoltak be, hogy több robbanást is érzékeltek az Északi Áramlat-1-nél.
Abban már kezd konszenzus kialakulni, hogy szabotálták a vezetéket, arról azonban nagy vita van, hogy ki lehet a hátterében: Oroszország és az Egyesült Államok neve forog elsősorban, mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek.
Az Északi Áramlat-1 azonban egyébként sem volt működés alatt, mivel az oroszok karbantartási munkálatokra, majd abból fakadó problémákra hivatkozva leállította a szállítást, amelyet sokan politikai manőverezésnek tekintettek.
A Newsweek több szakértőt is megkérdezett a helyzet kapcsán és Simone Tagliapietra, az Universitá Cattolica del Sacro Cuore és a Johns Hopkins Egyetem professzora elmondta, hogy egyelőre nehéz megállapítani, a vezeték mekkora kárt szenvedett:
„Bármi is legyen, augusztus óta a vezetéken nem érkezett gáz Németországba és mindannyian arra számítottunk, hogy egy ideig nem is fog. Európa és kifejezetten Németország már készül az orosz gáz nélküli télre. Mind készen állunk rá. Az európai gáztározók 85 százalékig feltöltöttek, a magas árak pedig csökkentik a keresletet”
Tagliapietra kijelentette, hogy Európának jelen állás szerint különösebb gond nélkül át kellene tudnia vészelni a telet, Putyin tehát egyelőre vesztésre áll az Európa elleni energiaháborújában. Katerina Filippenko, a Wood Mackenzie gázpiaci elemzője pedig ezt megerősítette:
„Oroszország továbbra is küld gázt Európába Törökországon és Ukrajnán keresztül, de ezek volumene alacsonyabb. Európa még több gázt kap LNG-exportőr országoktól, mint Norvégia és Algéria, már többet, mint Oroszországtól”
„Az orosz gáz fajsúlya gyorsan csökken, ennek pedig hatása volt az egész egyensúlyi helyzetre. Ezen felül a piac már számolt az orosz gázzal kapcsolatos zavarokra, az árak pedig enyhültek némileg szeptember eleje óta”
„Azt gondoljuk, hogy a piac elkezdett alkalmazkodni a rekordmagas LNG-importokon keresztül, valamint a megemelkedett, nem orosz eredetű vezetékes gázszállítással. Európának sikerült egészséges szintekig feltöltenie a gáztározóit, a régió így meg tudja oldani a telet az Északi Áramlat nélkül is, habár az áraknak magasan kell maradnia a megfelelő LNG-importok biztosítása érdekében”
