Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

2022.10.05 - 10:32

CIA-igazgató: „Putyin veszélyessé válhat, ha úgy érzi, sarokba szorítják”

A CIA idén ünnepli fennásásnak 75. évfordulóját, ám arra vélhetően senki sem gondolt, hogy minderre egy ilyen mozgalmas évben kerül majd sor.

A Vlagyimir Putyin által indított ukrajnai háború immáron hosszú hónapok óta tart, a közelmúltbeli orosz mozgósítás és az ukrán területek illegális elcsatolása pedig egyáltalán nem abba az irányba mutat, hogy a két fél közötti konfliktus belátható időn belül véget érne.

William Burns, a CIA igazgatója a CBS Newsnak adott interjúban ejtett szót a háborúról, majd egy érdekes, vagy inkább aggasztó véleménnyel állt elő Putyinról, aki véleménye szerint nagyon veszélyessé válhat és meggondolatlan döntéseket hozhat, ha úgy érzi, sarokba szorítják.

„Putyinnak aggódnia kellene, és nemcsak amiatt, ami az ukrajnai harctéren történik, hanem amiatt is, ami Oroszországon belül és nemzetközi szinten történik”, mondta Burns a CBS Evening Newsnak.

„Láttuk, hogy milyen rossz elképzelésekkel indult neki a háborúnak, és szerintem most is hasonlóan téves feltételezésekre alapozza a megközelítését, amikor azt hiszi, hogy erőt fitogtatva játszhat az ukránokkal, az Egyesült Államokkal és a Nyugattal.

Egyoldalú barátság Kínával?

Burns kitért arra is, hogy Putyin és a kínai elnök, Hszi Csin-ping barátságának vannak bizonyos határai, ellentétben azzal, amit a Kreml vezetője gondolhat. A CIA vezetője úgy látja, hogy Kína a konfliktus kezdete óta némileg visszafogottan támogatja Moszkvát, ám eddig nem nyújtott számukra olyan katonai támogatást, mint amilyenben az orosz elnök vélhetően reménykedett.

A CIA igazgatója ennek ellenére úgy látja, hogy Putyin továbbra is makacsul ragaszkodik az elképzeléseihez, arra a kérdésre pedig, hogy Kína mennyire követi szorosan az ukrajnai háborút, az amerikai hírszerzés magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy szerinte Hszi távolról, a háttérből figyeli, mi történik Ukrajnában, ám véleménye szerint a kínai vezetőt némileg kijózanította az orosz hadsereg gyenge teljesítménye

Tovább

2022.10.05 - 08:23

Japán máris válaszolt oroszországi nagykövetük kiutasítására

Tovább mérgesedik a két ország között a helyzet, miután a szapporói orosz konzult felszólították, hogy október 10-ig hagyja el Japánt. Az ügynek hasonló előzménye volt.

Japán döntése azt követően született meg, hogy Oroszország nemzetbiztonsági, belbiztonsági és kémelhárítási szolgálata, az FSZB szeptemberben közölte, hogy kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vette a vlagyivosztoki japán konzult.

Ezután a diplomatát kiutasították Oroszországból, majd röviddel később Japán is így járt el a szapporói orosz konzullal. Takeo Mori külügyminiszter-helyettes kedden hívta be Mihail Galuzin orosz nagykövetet, és tájékoztatta őt a hivatalos döntésről.

Japán egyúttal „nemkívánatos személynek” nyilvánította a nagykövetet, és felszólította, hogy hat napon belül hagyja el Japánt. Galuzin nyilatkozatot adott ki a kiutasítás kapcsán – számolt be róla a Reuters.

„Nyilvánvaló, hogy a japán fél legújabb lépése a kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezethet, amelyek az utóbbi időben Tokió destruktív politikája miatt már amúgy is megromlottak” – áll Galuzin nyilatkozatában.

Tovább

2022.10.04 - 22:31

Katar aggodalmát fejezte ki a megszállt ukrán területek annexiója miatt

A Guardian által szemlézett külügyminisztériumi közleményben Katar aggodalmát fejezte ki a megszállt ukrán területek annexiója miatt. A közlemény így szól:

„A katari állam komoly aggodalommal követi az orosz-ukrán válság jelenlegi fejleményeit, melyek az ukrán területek Oroszországhoz való annexiójával kapcsolatosak, s hangsúlyozzuk, tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg is elismert határain belül, s párbeszédet kell folytatni a válság megoldásának eszközeként.”

A közlemény végén hozzátették, Katar kész hozzájárulni az azonnali békés rendezés érdekében tett nemzetközi, vagy regionális erőfeszítésekhez.

2022.10.04 - 22:15

Brit külügyminiszter: addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg meg nem nyeri a háborút

Elmondása alapján soha nem fogják elismerni Luhanszk, Donyeck, Herszon, Zaporizzsja vagy a Krím annektálását, hiszen mindegyik régió Ukrajna részét képezi.

James Cleverly brit külügyminiszter a Konzervatív Párt éves konferenciáján kijelentette, miszerint Nagy-Britannia egészen addig támogatni fogja Ukrajnát, amíg meg nem nyeri az Oroszországgal vívott háborút.

Véleménye szerint országa az orosz invázió kezdetétől „játékos a pályán”, mivel az Egyesült Királyságnak megvan a „stratégiai kitartása”, hogy győzelemhez segítse az ukránokat – derül ki a Sky News beszámolójából.

„Támogatni fogjuk őket, amíg a szuverenitásuk helyre nem áll. Soha nem fogjuk elismerni Luhanszk, Donyeck, Herszon, Zaporizzsja vagy a Krím annektálását, hiszen mindegyik régió Ukrajna részét képezi” – mondta.

A külügyminiszter állította, hogy akkor is az ország oldalán állnak majd, miután sikeresen megnyerték a háborút, hogy újra tudják építeni az otthonaikat, a gazdaságukat és a társadalmukat, egy új élet kezdetén.

Nagy-Britannia korábban is Ukrajna egyik legerősebb támogatója volt, ugyanis a háború kirobbanásától kezdve többször is nagy mennyiségű fegyvert juttatott el az országba, valamint Boris Johnson volt miniszterelnök is meleg fogadtatásban részesült, amikor Kijevbe látogatott.

Tovább

2022.10.04 - 21:14

Óriási csapást mért az orosz légierő az ukránokra

Az orosz katonai szóvivő arról számolt be, hogy egy csapás részeként végeztek az ukrán légiparancsnoksággal.

Dnyipro délnyugati külvárosában az orosz légierő nagypontosságú csapása megsemmisítette az ukrán keleti légiparancsnokság törzsét – közölte kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint Harkiv megyében Dvurecsenna, Petropavlivka és Kupjanszk térségében az ukrán fegyveres erők 14. és 92. gépesített dandárja rakétacsapásokban száz katonát veszített, köztük külföldi „zsoldosokat”, valamint 16 haditechnikai eszközt. A donyecki régióban, Liman irányában, Torszke településnél az ukrán 66. gépesített dandár egységeire és két „nacionalista alakulatra” mért hatalmas csapás – összehangolt légi és tüzérségi támadás – több mint 120 embert ölt meg és 14 páncélozott járművet tett üzemképtelenné.

A luhanszki régióban, Liszicsanszk irányában, Hrihorivkánál az ukrán 54. gépesített dandárt érő rakétacsapás mintegy 90 katonát, három harckocsit és hat páncélozott járművet semmisített meg.

Zaporizzsja város közelében rakétacsapások érték az ukrán fegyveres erők 65. gépesített dandárjának lőszerraktárát, valamint a Motor Szics üzem repülőgép-javító műhelyeit. A támadás több mint 15 tonna lőszert, köztük az amerikai HIMARS sorozatvetőkhöz való lövedékeket, valamint két Mi-24-es harci helikoptert semmisítettek meg.

Délen, Krivij Rih és Andrijivka irányában – miközben az ukrán hadsereg több Herszon megyei település visszafoglalásáról számolt be – a tábornok szerint az orosz légierő csapásokat mért az ukrán 24. gépesített, a 17. páncélos és 128. hegyi rohamdandárra Bila Krinicja, Arhangelszke, Lubimivka és Zolota Balka községeknél, és ezekkel kilenc harckocsit, 12 gyalogsági harcjárművet, 20 járművet és mintegy 250 katonát semmisítettek meg.

Az ukrán erőket a régió északi részén már megállították

Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát közigazgatásának második embere a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a ukrán erőket a régió északi részén megállították, és egy részük „tűzzsákba” került a Dnyeper-parti Dudcsani községnél.

Az orosz harcászati légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi csapatok öt vezetésipontot, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 43 tüzérségi egységet támadtak a hadijelentés szerint, megsemmisítve egyebek között öt lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszert és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarját.

A légierő többek között egy ukrán Szu-25-öst és egy Szu-24-est is kilőtt

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy Szu-24-es repülőgépet, nyolc drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint kilenc HIMARS- és Vilha-lövedéket. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 312 repülőgépet, 157 helikoptert, 2145 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5336 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 860 rakétasorozatvetőt, 3445 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6226 speciális katonai járművet semmisítettek meg.

A RIA Novosztyi jelentése szerint a Herszon városhoz közeli antonivkai Dnyeper-hidat három HIMARS-találat érte, másik három rakétát sikerült lelőni. A hírügynökség orosz rendvédelmi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Herszon megyei Oleskinél lelőttek két ukrán diverzánst. A tűzharc helyszínén találtak két házilag előállított robbanószerkezetet.

A helyi hatóságok szerint a Donyecki Népköztársaságot este hatig több mint nyolcvan ukrán tüzérségi belövés érte. Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű van, az ukrán erők a hőerőművet vették tűz alá.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke kedden vizsgálatot rendelt el a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatója, Igor Murasov és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közötti együttműködés ügyében. Korábban a Rosszija 24 hírtelevízió felvételt mutatott be arról, hogy Murasov elismerte a Kijevvel való együttműködését. A tévé képes beszámolója szerint az erőmű vezetőjét, aki a helyi hatóságok szerint zsarolás hatására működött együtt az SZBU-val, ukrán ellenőrzés alatt álló területre toloncolták ki.

(MTI)

Tovább

« Előző 1 … 162 163 164 165 166 … 1 076 Következő »

Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

ÉLŐ

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Fontosabb történések