Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Iránban megjelentek a Starlink műholdas internetszolgáltatást lehetővé tévő első vevőkészülékek, a feketepiacon a berendezések darabját mintegy 840 ezer forintnak megfelelő összegért árulják – közölte hétfőn a Tejaratnews helyi hírportál.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti ár többszöröséért kapható vevőkészülékeket a szomszédos Irakból csempészik az iszlám köztársaság területére.

A hatóságok a tüntetők egymás közötti kommunikációját akarják ellehetetleníteni

Iránban jelentősen korlátozták az internethozzáférést és teljesen letiltottak bizonyos alkalmazásokat az erkölcsrendészeti őrizetben elhunyt 22 éves Mahsza Amini halála nyomán kitört tömeges tiltakozási hullám miatt.

A hatóságok ezzel a tüntetők egymás közötti kommunikációját akarják megnehezíteni, valamint azt, hogy videókat osszanak meg a közösségi médiában.

Elon Musk, a SpaceX űripari vállalat alapítója néhány hete bejelentette, különleges engedélyt kér az Egyesült Államok kormányától ahhoz, hogy az iráni vezetés ellen elrendelt amerikai szankciók ellenére felkínálhassa Iránban is a Starlink műholdas internetszolgáltatást. A rendszer gyors internetelérhetőséget biztosít közvetlenül a SpaceX műholdhálózatán keresztül.   

A Starlink műholdas terminálok létfontosságúak Ukrajnában is az ukrán erők harctéri kommunikációjához, miután az orosz hadsereg sok helyen megsemmisítette a hagyományos telefon- és internetösszeköttetést.

(MTI)

A jelenlegi válság megszűnéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöknek el kell veszítenie a háborút – jelentette ki kedden Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az ukrajnai menekültekről szóló vitában a biztos elmondta: Putyin arra törekedett, hogy megossza Európát, de hiába, ez EU egységesebb és erősebb, mint valaha. Mint mondta, mintegy 4,3 millió ukrán menekült el a háborús erőszak elől és kapott ideiglenes védelmet az EU-ban, amit az unió 2024 tavaszáig szándékozik meghosszabbítani.

A tagállamok befogadták őket, de sokan visszatértek Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erők ellen vagy családjukat védelmezzék. Elmondta: Bucsa polgármestere egy közelmúltbeli találkozón arról tájékoztatta, hogy a település lakosainak mintegy 70 százaléka visszatért a márciusi mészárlás után.

„Minden ukrán azt reméli, hogy Putyin elveszti a háborút és sokan közülük az életüket is áldoznák azért hogy az Ukrajna nyerjen” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az EU a menekültek munkavállalását igyekszik segíteni, ennek érdekében a bizottság hétfőn online álláskereső hírportált indított el, amelynek felületén a menekültek több mint három millió állására pályázhatnak. Emellett a bizottság 400 millió eurót különített el arra az esetre, ha a tél folyamán még több menekülő érkezne az EU-ba. „A források 30 százalékára a helyi önkormányzatok pályázhatnak” – tette hozzá.

Az oroszok is menekülnek a mozgósítás elől

Johansson arra is kitért, hogy az oroszok is menekülnek a mozgósítás elől, de többségük nem Európa felé veszi az irányt. „Nagy probléma, hogyan különböztessük meg a rossz és jó szándékú orosz állampolgárokat. A turistavízumot már megvontuk tőlük és szigorúan ellenőrzünk minden orosz menedékkérőt” – hangsúlyozta. Hozzátette: „mindennek ellenére Európa nyitott akar maradni, különösen az üldözött újságírók és ellenzéki aktivisták számára”.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rendkívüli erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek fogadása érdekében.

„Az egyik legtöbb ukrán menekültet befogadó uniós tagállam vagyunk lakosságarányosan. A menekültek ellátása folyamatos és mindenre kiterjed: ukrán gyermekek ezrei kapnak helyet köznevelési intézményeinkben, ezer feletti beteg számára kórházi ágyat biztosítunk, továbbá egészségügyi felszereléseket küldtünk, és segítjük ukrán katonák rehabilitációját is – taglalta a képviselő.

Gál Kinga felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy míg Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeznek, addig déli irányból, a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális bevándorlók, többségében fiatal férfiak száma rohamosan nő.

„Felfegyverzett csoportok szervezetten támadnak határőrökre. Ez is mutatja, hogy meg kell erősíteni az unió külső határait. Az elhibázott brüsszeli migrációs stratégia helyett támogatni kellene az EU külső határvédelmét biztosító tagállamokat, így Magyarországot is” – hangsúlyozta a képviselő.

(MTI)

Eirik Kristoffersen tábornok, a norvég fegyveres erők vezetője még szeptemberben tette fenti kijelentését, ám még csak most hozták nyilvánosságra megjegyzéseit Putyin nukleáris fenyegetőzése kapcsán: úgy fogalmazott, a Nyugatnak nagyon kell figyelnie, amikor az orosz elnök nukleáris csapásokkal fenyegetőzik és nem szabad elfelejtenie, hogy a fenyegetés hasznosabb Oroszország számára.

Mint ismert, Putyin és a vezető orosz tisztviselők már a háború kezdete óta fogalmaztak meg burkolt és egészen konkrét nukleáris fenyegetéseket, melyek komoly aggodalmat keltettek a nemzetközi közösségben.

A Sky News jelentése szerint a norvég tábornok ennek kapcsán leszögezte, Putyinnak semmi oka nincs rá, hogy valóban nukleáris fegyvereket vessen be, rámutatva, hogy azt kell figyelni, hogy mit mond.

Úgy fogalmazott, az orosz elnöknek semmi oka nincs arra, hogy valóban bevesse a nukleáris fegyvereket, tekintettel a tényre, hogy Oroszország egzisztenciális biztonságát semmilyen veszély nem fenyegeti, így oka sem lehet arra, hogy bevesse a pusztító fegyvereket.

Leszögezte, Putyin számára a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetőzések sokkal értékesebbek, mintha valóban bevetné azokat, mivel ez csupán az elrettentésről szól, ahogy annak idején a hidegháborúban is. A tábornok úgy fogalmazott, ez csak arról szól, hogy bebizonyítsa, Oroszország rendelkezik atomfegyverekkel és meg akarja mutatni a világnak, hogy akár képes is lenne bevetni azokat.

Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament kedd esti plenáris vitáján.

A biztos szerint, nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogában áll így cselekedni.

Johansson elmondta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül.

„Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta.

A biztos azt is hozzátette, hogy véleménye szerint „Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren”. „Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog” – zárta beszédét Johansson.

(MTI)