Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.

„Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom” – jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.

A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé – emlékeztetett a hírportál. Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. „Sok hatalmi vertikum létezik.

Ez egy nagy rendszer” fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.

A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

(MTI)

A Guardian az AFP nyomán arról számolt be, hogy a Moszkva által beiktatott orosz hatóságok közel 15 ezer ukrán állampolgárt „evakuáltak” Herszon megyéből, válaszul az ukrán fegyveres erők folyamatos előrenyomulására.

Kirill Sztremousov, a megye oroszbarát tisztviselője a Telegramon számolt be arról, hogy „mintegy 15 ezer ember hallgatott Herszon régió vezetésének evakuálási ajánlatára”.

Hozzátette, arra biztatta a lakosokat, hogy menjenek át a Dnyeper túloldalára, hogy „biztonságba helyezzék magukat”, a Telegramon pedig megosztott egy fotót is a buszkonvojról.

Mint ismert, a Moszkva által Herszonba beiktatott orosz hatóságok szerdán közölték, hogy evakuálásba kezdenek a megszállt ukrán területen, erre reagálva pedig Kijev elítélte ezen intézkedést, mondván, az oroszok civileket „deportálnak Oroszországba”.

Szintén szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök hadiállapotot rendelt el azon négy ukrán megyében – Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck –, melyek a Kreml álláspontja szerint annektálva lettek Oroszországhoz.

„Elképzelhetetlen, hogy ne lépjünk fel, ne nyújtsunk támogatást Svédországnak és Finnországnak, ha bármiféle nyomás alá kerülnének” – fogalmazott Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A NATO-főtitkár arra emlékeztetett, hogy a szövetségesek biztonsági garanciát adtak mindkét országnak, és eszerint megvédik őket, ha bármilyen agresszióval néznének szembe. Lehetőségük van aktiválni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét – hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: a balti térségben már megerősítették jelenlétüket, amit az orosz-ukrajnai háború mellett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett szabotázsakció is indokol.

A norvég politikus kijelentette, Svédország és Finnország csatlakozása „megerősíti a szövetség jelenlétét a távoli Északon”, ami – szavai szerint – elmélyíti az északi és a balti védelmi együttműködést.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta: minden jelentés arra utal, hogy Irán szállítja Oroszországnak az Ukrajna elleni támadásokhoz használt drónokat. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ténykedés az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak „egyértelmű megsértését” jelenti.

Stoltenberg: Oroszország nem fog győzni

„Arra kérünk minden országot, beleértve Iránt is, hogy ne támogassák Oroszország háborúját Ukrajna ellen” – fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az ukrajnai háború egyértelműen sérti a nemzetközi jogot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát. Oroszország nem fog győzni Ukrajnában – tette hozzá Stoltenberg.

Ulf Kristersson hangsúlyozta, országa megerősítette elkötelezettségét a NATO-csatlakozás mellett, és új jogszabályokat készít elő a tagsági követelmények teljesítése érdekében. Kiemelte továbbá, hogy országa még elkötelezettebben kapcsolódik be a NATO terrorellenes tevékenységébe.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyünk a tagsági kötelezettségeknek. Ezek között a terrorizmus elleni küzdelem alapvető fontosságú” – hangsúlyozta a svéd kormányfő.

MTI

Ukrajna közölte, hogy hivatalos kérelmet fog benyújtani, hogy kaphasson egy hasonló védelmi rendszert, mint az izraeli Vaskupola, azonban Benny Gantz izraeli védelmi miniszter elutasította ezt. 

„Izrael olyan politikát folytat, hogy humanitárius támogatással, valamint életmentő rendszerek és védelmi felszerelések szállításával támogatja Ukrajnát” –mondta Gantz.

„Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy Izrael nem fog fegyverrendszereket szállítani Ukrajnának, de korlátjainkon belül továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, ahogy eddig is tettük” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy azonban lehetőségül van arra, hogy „segítsünk egy olyan intelligens riasztórendszer kiépítésében és szállításában, mint amilyen Izraelben van a légi és egyéb fenyegetések ellen”, ugyanis ez rengeteg civil életét menthetné meg – idézi a Times of Israel. 

Izrael eddig habozott fegyvert küldeni Ukrajnába, attól tartva, hogy ez hatással lehet érzékeny kapcsolataira Oroszországgal, amely nagy katonai jelenléttel rendelkezik Szíriában.

Az izraeli figyelmeztető rendszer radarok és elektrooptikai eszközök keverékét használja a beérkező rakéták észlelésére, méretük és az általuk jelentett veszély osztályozására, valamint a veszélyeztetett területek térképen történő meghatározására.

A polgárok szirénákon, a telefonjukon megjelenő figyelmeztetéseken, valamint a televízió és a rádió üzenetein keresztül kapják a figyelmeztetéseket.