Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ha békét lehetett teremteni Izrael és több arab ország között, akkor ez Ukrajnában is lehetséges, csak ehhez a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, párbeszédre az egymással szembenálló felek között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten.

„Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke…”

Szavai szerint ebben el kell ismerni Donald Trump volt amerikai elnök és főtanácsadója, Jared Kushner érdemeit, akik előmozdították a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történtek lényeges tanulságot jelentenek Európa számára az ukrajnai helyzetre vonatkoztatva is. „Mire volt szükség? Valódi vezetőre, aki elég bátor és erős volt ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között” – mondta.

„Amennyiben lehetséges volt Donald Trump számára, hogy békét teremtsen Izrael és több arab ország között (…), akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek” – fogalmazott. „Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke, ha vannak tárgyalások, akkor van remény a békére” – szögezte le, hozzátéve, hogy a háborús retorikát a béke retorikájának kellene felváltania a nemzetközi szervezetekben.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen kiemelte, hogy a világ számos válsággal néz szembe egyszerre az ukrajnai háború kitörése óta, ráadásul a negatív kihatások a szomszédos Magyarországon azonnal és súlyosan jelentkeznek, ezért hazánk rendkívüli módon érdekelt a békében.

Aláhúzta, hogy minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának. A miniszter arról számolt be, hogy a Közel-Kelet biztonsági helyzete mindig is jelentős kihatással volt Európa biztonsági helyzetére, az instabilitás ugyanis a terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlási hullámok erősödését eredményezi.

„Európának napjainkban különösen nincsen szüksége még egy biztonsági kihívásra, és nem is tudna vele megküzdeni” – figyelmeztetett.

MTI

Befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban, a 300 ezer fős mobilizációs tervet sikerült teljesíteni – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Rosszija 24 hírtelevízióban pénteken bemutatott felvétel szerint.

Sojgu közölte, hogy 82 ezer sorköteles megkapta a kiképzést és az ukrajnai harci övezetben tartózkodik. A tárcavezető szerint 41 ezer katonát aktív alakulatok már állományba vettek.

„A 300 ezer fős célt teljesítettük, további mozgósítási cél nincs” – mondta Sojgu Putyinnak a Moszkvához közeli novo-ogarjovói államfői rezidencián, hozzátéve, hogy a behívók kiküldése lezárult.

„Jelenleg 218 ezer mozgósított a gyakorlótéren tökéletesíti a képességeit” – tette hozzá.

Állítják, „különös figyelmet fordítottak a mozgósított katonák felkészítésére”

Mint mondta, a katonai nyilvántartó és sorozóirodák a továbbiakban csak önkénteseket és szerződéses szolgálatra jelentkezőket toboroznak. Állítása szerint különös figyelmet fordítottak a mozgósított katonák felkészítésére, mielőtt a „különleges katonai művelet” övezetébe küldték őket.

A miniszter arról is beszámolt, hogy több mint 27 ezer vállalkozót és a végrehajtó hatalom több mint 1300, különböző szintű tisztségviselőjét mozgósították. Az önkéntesek számát 13 ezerben nevezte meg. Közölte, hogy a „különleges katonai művelet” részvevői mind megkapják a veteránstátust.

A találkozón Putyin hangsúlyozta, hogy csak jól kiképzett, mozgósított katonákat szabad a frontra küldeni. Mind az elnök, mind a miniszter kitért rá, hogy a mozgósítás elején több helyen gondok voltak a katonák a felszerelésével, ellátásával és illetményével kapcsolatban. Sojgu szerint ezeket a problémákat mostanra kiküszöbölték.

(MTI)

Az amerikai elnök is reagált Vlagyimir Putyin csütörtöki beszédére, melynek túlnyomó részében a Nyugatot kritizálta, de azt is állította, hogy Oroszország soha nem fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével csak „a Nyugat kijelentéseire reagált”, azt is állítva, hogy nem tervezi bevetni a nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

A beszédben többek között azt is közölte az orosz elnök, hogy egyfajta patthelyzet alakult ki a témában Oroszország és a Nyugat között, állítva, hogy Oroszország soha nem fenyegetőzött nukleáris fegyverek bevetésével, csak a nyugati vezetők „zsarolására válaszolt”.

A Sky News beszámolója szerint a NewsNationnek adott interjújában azonban Joe Biden kifejezetten szkeptikusan beszélt e kijelentésekről, feltéve a kérdést, hogy:

A továbbiakban az amerikai elnök kijelentette, Putyin „nagyon veszélyes módon közelítette meg ezt a kérdést”. Mint ismert, Oroszország az elmúlt hetekben több alkalommal is közölte, hogy akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek „területi integritásuk védelmére”. E kijelentéseket pedig a Nyugat burkolt fenyegetésként értelmezte, nevezetesen, hogy az Oroszország szerint annektált ukrán területek „védelmére” bevethetik azokat.

A Sky News egy, a tervet ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy az Egyesült Államok egy újabb 275 millió dolláros katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, annak érdekében, hogy erősítse az ukrán fegyveres erők képességeit az oroszokkal szemben.

Úgy tudni, hogy az új katonai segélycsomagban várhatóan lőszerek, valamint több nagy hatótávolságú HIMARS rakéta-sorozatvető is lesz majd az ukrán fegyveres erők részére, a sikeres ellentámadást segítve.

Ha minden a tervek szerint halad, az új segélycsomagot akár már pénteken bejelentheti az amerikai kormány, noha a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a CNN-nek adott interjújában nem kívánta megerősíteni ezen értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy „nagyon, nagyon hamar” bejelentik az Ukrajnának szánt következő fegyvercsomagot.

A háború február végi kezdete óta az Egyesült Államok mintegy 17,6 milliárd dollár értékben biztosított támogatást Ukrajnának, sajtóértesülések szerint pedig az USA azt fontolgatja, hogy a régebbi típusú HAWK légvédelmi eszközökből is küld majd az ukrán fegyveres erőknek, hogy elősegítsék az orosz drónok és cirkálórakéták elleni védekezést.