Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint október közepe óta Oroszország több ezer „újonnan mozgósított tartalékost” telepített az ukrajnai frontvonalakra, ám ezek a katonák jó néhány esetben nincsenek megfelelően felfegyverezve.

A közlemény alapján szeptemberben több orosz tiszt is aggódott amiatt, hogy néhány tartalékos akár fegyverek nélkül érkezhet Ukrajnába, vagy pedig AKM fegyverekkel, amelyeket még 1959-ben fejlesztettek ki, s valószínűleg alig lehet őket használni a helytelen tárolás miatt.

Ez utóbbira a nyílt forrásból származó képek alapján gyanakodnak, hozzátéve, hogy az AKM 7,62 mm-es lőszerrel tüzel, míg Moszkva reguláris harci egységei többnyire 5,45 mm-es AK-74M vagy AK-12 lőfegyverekkel vannak felszerelve.

A minisztérium szerint a tartalékosok integrálása a szerződéses katonákkal és a háborús veteránokkal Ukrajnában azt jelzi, hogy az orosz logisztikusoknak egy helyett kétféle lőszert kell majd biztosítaniuk a fronton harcoló katonáknak – írta a Sky News.

Litvánia délnyugati részén, Vistytis városában mondhatni elég jól ismerik az ellenséget, ugyanis a határ túloldalán található a kalinyingrádi orosz exklávé, a két területet pedig egy drótkerítés választja el egymástól.

Néhány méterrel arrébb találhatók azok az épületek, amelyek az orosz határállomást alkotják, s ez a helyiek szerint olyan közel van, hogy nyáron hallani lehet, ahogy a túloldalon tevékenykedő őrök énekelnek.

A határállomás a Suwalki-folyosónak nevezett terület túlsó végén található, amelyet korábban már „a világ legveszélyesebb helyeként” és „a NATO Achilles-sarkaként” is emlegettek – derül ki a Sky News beszámolójából.

Ez a közel 60 mérföld (96,56 km) hosszú szakasz Litvánia és Lengyelország határán helyezkedik el, amely egyben a legrövidebb szárazföldi útvonal Fehéroroszország és Kalinyingrád között, így ez jelentős aggodalomra adott okot az utóbbi időben.

A szakadék erőteljes sebezhetőséget jelent

Ha Vlagyimir Putyin elnök valaha is az ukrajnai háború eszkalációja mellett döntene, a Suwalki-folyosó mindkét végén állomásozó orosz csapatok egyszerre vonulhatnának be keletről és nyugatról, potenciálisan elszigetelve Litvániát, Lettországot és Észtországot a NATO többi részétől.

Ezáltal a szakadék erőteljes sebezhetőséget jelent, amellyel Linas Kojala, a Kelet-Európai Tanulmányok Központjának igazgatója is egyetért, hozzátéve, hogy Kalinyingrád és Fehéroroszország gyakorlatilag Oroszország katonai kiterjesztései, amelyek megpróbálhatják elvágni a balti államokat Lengyelországtól.

Vilius Kociubaitis volt katonaorvos szerint néhány helybeli már összepakolt és készen áll, hogy Lengyelországba meneküljön, amennyiben az országot támadás érné a közeljövőben, ha pedig Ukrajna elesik, Litvánia is „nagy bajban lesz”.

Magas az ukrajnai háború eszkalációjának kockázata

Mások azonban a harc mellett döntöttek, ugyanis eddig több mint 8 ezer fő jelentkezett az önkéntes milíciákhoz, míg sokan az ukrajnai idegenlégióhoz csatlakoztak, hogy megvédjék az országot egy potenciális invázió esetén.

A litván kormány elismeri, hogy a Suwalki-folyosó „kritikus pont”, s bár nincs közvetlen inváziós veszély, a kockázat azonban fennáll, így Vaidotas Urbelis biztos benne, hogy „mindig készen kell állniuk”.

A litván nemzetvédelmi minisztérium politikai igazgatója szerint magas az ukrajnai háború eszkalációjának kockázata, ezért figyelik a határokat és megerősítik a védelmet, hogy minden esetleges támadást teljes erővel megtoroljanak.

Annak ellenére, hogy Oroszország közölte, kiszáll a közös gabonamegállapodásból, folytatódnak a szállítások, az ukrán infrastrukturális minisztérium közlése szerint pedig hétfő reggel összesen 12 hajó hagyja el az ukrán kikötőket.

A Sky News beszámolója szerint az ENSZ szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva megosztotta, hogy a török és az ENSZ-csapatok újraindították a hajóellenőrzéseket a megállapodás nyomán.

Az ENSZ szóvivője hozzátette, hétfőn összesen 16 hajó – 12 az ukrán kikötőkből indul, míg 4 hajó érkezik – utazási tervéről állapodtak meg Ukrajnával és Törökországgal.

A szervezet hangsúlyozta, a hétfői nap folyamán összességében 40 induló, jelenleg Isztambul környékén horgonyzó hajót kívánnak ellenőrizni a megállapodás keretében.

Mint ismert, Oroszország közölte, hogy „határozatlan időre” felfüggeszti részvételét az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásban, mindezt pedig azzal magyarázták, hogy állításuk szerint ukrán drónok intéztek súlyos támadást a fekete-tengeri orosz flotta ellen.

Szergej Lavrov külügyminiszter a kubai rakétaválságról szóló orosz állami televíziós dokumentumfilmben adott interjújában azt mondta, hogy vannak hasonlóságok az 1962-es eseményekhez mérten.

Véleménye szerint főleg az, hogy Oroszországot most is nyugati fegyverekkel fenyegetik. A hidegháború egyik legforróbb eseménye alkalmával azonban végül mindkét belátta, hogy egy nukleáris konfliktusnak nincs győztese.

„Ez a szituáció nagyon nyugtalanító. Remélem, hogy a mai helyzetben Joe Biden elnöknek több lehetősége lesz megérteni, hogy ki és hogyan ad parancsokat” – tette hozzá Szergej Lavrov.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője nem kívánta kommentálni Lavrov kijelentéseit, de továbbra is úgy vélekedik, hogy kulcsfontosságú a Moszkvával való kommunikációs vonalak nyitva tartása – írja a Sky News.

Oroszország ukrajnai inváziója egyértelműen a legnagyobb konfrontációt jelenti „kelet” és „nyugat” között, hasonlóan a szovjet-amerikai viszony legsötétebb éveihez.