Némi jó hír is érkezett az Oxford/AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban

Oxford, 2021. január 4. A 82 éves Brian Pinker az országban elsõként kapja meg az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni vakcinát Sam Foster ápolónõtõl az oxfordi Churchill kórházban 2021. január 4-én. MTI/AP/PA/Steve Parsons
not image

Borbély Fanni

2021. február 2. - 20:54

A koronavírus elleni vakcinák hatékonysága igen jelentős szerepet tölt be a vírus elleni harcban, egy hivatalosan még nem publikált tanulmány szerint pedig az Oxford/AstraZeneca vakcina első adagja is kialakít valamilyen szintű immunitást a szervezetben.

A tanulmány szerint az első dózis beadását követő három hónapon belül az oltóanyag 76 százalékban volt hatékony a vírussal szemben, az pedig egyértelmű, hogy egy vakcina csupán megakadályozza a súlyos tünetek kialakulását, azonban a beoltottak ugyanúgy el tudják kapni a vírust, sőt képesek tovább is adni, így minden egyes embert szükséges immunizálni a maximális védelem érdekében.

Amennyiben az oltások megakadályozzák a vírus további terjedését, úgy a legkedvezőbb hatást érhetnénk el, mivel minden beoltott személy védve lenne, így közvetett módon mindenki védettséget élvezne a vírussal szemben.

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a mindkét dózissal beoltottak esetében a felére csökkent a pozitív tesztet produkálók száma, így a kutatók megállapították, hogy a vakcina segítségével a fertőzés átadásának valószínűsége jelentősen csökkenthető a populációban – írja a BBC News.

Amennyiben valóban a világ összes polgárának mielőbbi beoltása a cél, úgy arra kellene számítani, hogy a két dózis között eltelt átlagosan három hetes várakozási idő így megközelítőleg három hónapra növekedne.

A megjelent tanulmányban egyébként 17 ezer önkéntes bevonásával tesztelték az oltóanyag hatékonyságát, a kutatók pedig megállapították, hogy már az első dózis is 76 százalékos hatékonyságot biztosít a vírus ellen, habár a második dózist követően ez az arány mindössze 82 százalékra emelkedett.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem tér ki a nemrég megjelent dél-afrikai és a brit mutációkra, azonban az adatok arra engednek következtetni, hogy a két dózis beadása közötti időintervallumot is növelhetik, ugyanis a vakcina ugyanolyan hatékonynak bizonyult az első adag után 28 és 42 nap differenciával is.