Nanorészecskékkel bevont vörösvérsejtekkel lendíthető előre a vakcinák gyártása
A Harvard Egyetem kutatói egy vadonatúj módszert dolgoztak ki, mellyel még a ráksejtek burjánzását is meg tudták fékezni.
A Harvard Egyetem kutatói egy vadonatúj módszert dolgoztak ki, mellyel még a ráksejtek burjánzását is meg tudták fékezni.
A vörösvérsejtek nélkülözhetetlen feladatot látnak el, mivel ők látják el az egész szervezetet a tüdő által előállított oxigénnel. Az utóbbi időkben kiderítették, hogy nemcsak a légzésben, hanem például különféle gyógyszerek vagy antitestek egyes szervekhez, illetve szövetekhez való szállításában szintén segíthetnek.
A Harvard Wyss Intézetének tudósai ezt a fontos funkciót vizsgálták a legújabb tanulmányukban.
A vörösvértestek van egy másodlagos feladatuk is, ez pedig a semlegesített patogének lépbe való eljuttatása, ahol az úgynevezett antigénprezentáló sejtekkel (APC) találkoznak. Itt a fehérvérsejtek azonosítják az antigéneket, amelyeket a szervezet a patogének ellen választott ki, így az immunrendszer erősebb reakciót válthat ki.
A rendszer hatékonyságában a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vörösvérsejteknek nagyon vékony hajszálereken kell átpréselniük magukat, ezért nagy részük el sem éri a lépet.
A legújabb eritrocita immunválaszt megcélzó (EDIT) rendszerrel sikeresen kikerülhető ez az akadály. Polisztirénből készült nanorészecskéket ovalbumin antigén-fehérjével bevonva a vörösvértestek megfelelő mennyiségben foszfatidil-szerint (PS) bocsátanak ki.
A folyamatok megértésének érdekében egerekbe fecskendezték ezt a „koktélt” és rájöttek, hogy 20 perc után az összes nanorészecske eltűnt a véráramból, ugyanis maradéktalanul a lépbe és a tüdőbe kerültek.
24 órás megfigyelést követően az EDIT-vörösvértestek még mindig a szervezetben voltak, ami azt jelenti, hogy a lép sejtjei nem pusztították el őket.
Következő lépésben arra akartak fényt deríteni, hogy ez a technikai kiválthat-e erősebb immunválaszt. Két csoportra osztották az egereket, majd három héten keresztül hetente egyszer megkapták az EDIT-kezelést.
A tesztelések végeztével kimutatták, hogy az EDIT-terápiával kezelt rágcsálókban nyolcszor több ovalbumin T-sejt képződött a kontrollcsoporthoz képest.
A hatékonyság ellenőrzése szintén három hétig zajlott, azonban speciális limfómasejteket is bejuttattak az állatok szervezetébe, melyek pluszban elősegítették az ovalbumin kiválasztását.
Bebizonyították, hogy a rosszindulatú tumorok háromszor lassabban fejlődtek ki az EDIT-en átesett egerekben, ezáltal könnyen lehet, hogy akár a rákos daganatok kialakulását is lassítani lehet ezzel a különleges, nanorészecskés terápiával.
Az új technikát a vakcinák esetében szintén fel lehetne használni, mivel az EDIT adjuvánsként működik – ezek a speciális anyagok gyorsíthatják fel az immunreakciókat.
Zongmin Zhao, a tanulmány társszerzője a következőképpen fogalmazott:
„Manapság azért tart sokáig egy védőoltás kifejlesztése, mert az adjuvánsok az antigénekkel együtt egy teljes klinikai tesztelési procedúrán kell, hogy átmenjen. A vörösvérsejteket egyszerűen transzplantálni lehet egyik páciensből a másikba, az immunválasz felerősítésének képessége pedig biztonságos alternatívává teszi őket, ezáltal felgyorsítható a vakcinák előállítása, valamint effektivitásuk növelése.”
