A NASA Curiosity nevű Mars-járója 13 éve tevékenykedik a vörös bolygó felszínén, mostanáig pedig összesen 34 kilométert tett meg. A célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön arról, hogy a Marson egykoron jelen lehetett az élet. Most egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a NASA projektje, a közelmúltban tett felfedezése ugyanis választ adhat arra a régóta fennálló kérdésre, hogy mi történt a Mars légkörével évmilliárdokkal ezelőtt, és hogyan változhatott a bolygó nedves világból száraz sivataggá – emelik ki a beszámolóban. Kifejtik: a Curiosity nemrégiben nagy szénlerakódásokat fedezett fel a Mount Sharp nevű terület szulfátban gazdag rétegeiben.

Ez a Mars egyik becsapódási medencéjében, a Gale-kráterben található. A Science című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a kutatók arról írtak, hogy a Curiosity három különböző helyről vett mintákat, az elemzés pedig bőséges szideritet tárt fel a mintában. Ez egy karbonátásvány, amely eddig hiányzó darabja volt a Mars egykor nedves, lakható felszínére szolgáló bizonyítékoknak. A víz és a szén-dioxid reakcióba lépve karbonátásványok keletkeznek – magyarázzák. A feltételezések szerint a Mars légköre korábban szén-dioxidban gazdag volt, aminek köszönhetően folyékony víz volt a felszínén.

Vagyis, ha víz és szén-dioxid is volt a bolygón, akkor korbanátásványoknak kellett keletkezniük. Csakhogy a korábbi felfedezések nem találtak eleget ahhoz, hogy megerősítsék ezt az elméletet – a Curiositynak most ezt sikerült igazolnia. Benjamin Tutolo, a kanadai Calgary Egyetem tudósának, a tanulmány vezető szerzőjének elmondása alapján a mostani felfedezés áttörést jelent a Mars geológiai és légköri evolúciójának megértésében. A szakember szerint a mostani felfedezés egyértelművé tette, hogy a korábbi, a bolygó lakhatóságára vonatkozó modellek helyesek voltak – írta meg a HVG a Gizmodo cikke alapján.

Ahogy a Mars légköre idővel elvékonyodott, a szén-dioxid kőzetté alakult. A szén-dioxid egészen addig melegítette a bolygót, de amikor szideritként kezdett kicsapódni, a bolygó elkezdett lehűlni, a felszíni víz pedig már nem tudott megmaradni. Mivel a karbonátásványt a felszín alatt találták, a szakemberek azon a véleményen vannak, más ásványok takarhatták el azt eddig az infravörös kamerák elől, ami jól magyarázza, miért nem találtak eddig bizonyítékot a jelenlétére. A kutatók hangsúlyozták: a mostani felfedezés azt is segíthet megérteni, miért alakult nagyon másként a Föld és a Mars sorsa.

Ebben a cikkben arról írtunk, hogy a Kína és Oroszország által vezetett nemzetközi Hold-kutatási állomás előzetes tervei között szerepel atomreaktor létesítése a Hold felszínén. Mindezt Pej Csao-jü, a Csang-o-8 küldetés főmérnöke erősítette meg. Mindemellett arra is kitértünk, hogy a NASA tudósai adták meg a választ, hogyan lehet víz a Holdon. A tanulmány eredményei fontos betekintést nyújtanak abba, hogy miként képződhet még most is víz a Holdon. Mindez a jövőbeni küldetések szempontjából is fontos információ.