Az élethez nélkülözhetetlen foszfor és nitrogén nem elsősorban a külső Naprendszerből érkezett a Földre, hanem nagyobb arányban a belső térségből származhatott egy NASA által támogatott friss kutatás szerint. Az eredmények a Science Advances folyóiratban jelentek meg, és alapjaiban kérdőjelezik meg a korábban széles körben elfogadott elméletet.

A tudomány jelenlegi állása szerint az élet mintegy 4 milliárd éve jelent meg a tengeraljzaton, hidrotermális kürtők környezetében. Továbbra sem egyértelmű, miként kerültek bolygónkra azok az alapvető kémiai elemek, amelyek az élő rendszerek felépítéséhez szükségesek. Az elterjedt nézet úgy tartotta, hogy ezeket üstökösök és aszteroidák szállították a külső Naprendszerből, részben a késői nagy bombázás időszakában, 4,1 és 3,8 milliárd évvel ezelőtt.

A Rice Egyetem Föld-, Környezet- és Bolygótudományi Tanszékének kutatói azonban arra jutottak, hogy a kép összetettebb. A csapat a vasmeteoritokban és a fiatalabb, úgynevezett kondritokban vizsgálta a foszfor és nitrogén arányát, majd laboratóriumi kísérletek és geokémiai modellek segítségével feltérképezte e két elem eloszlását a korai Naprendszerben.

Az élet alapja

Az élet alapját jelentő elemeket gyakran a CHNOPS rövidítéssel jelölik, amely a szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén kezdőbetűiből áll. Ezek az első csillaggenerációkban jöttek létre, majd szupernóva-robbanások során szóródtak szét, később pedig új csillagok és bolygók építőköveivé váltak. A Nap mintegy 4,6 milliárd éve alakult ki egy gáz- és porfelhő összeomlásából, a körülötte kialakuló korongból pedig bolygók, kisbolygók és üstökösök formálódtak – jelenti az Universe Today.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A kutatók két fő meteoritcsoportot különböztetnek meg. A legrégebbi bolygókezdeményekből származnak a vasmeteoritok, míg a néhány millió évvel később létrejött második generáció adta a kőzetes kondritokat. A hagyományos modellek a külső Naprendszerből származó kondritokat tekintették az élethez szükséges elemek fő forrásának, csakhogy ezek keletkezési ideje alapján nem ők lehettek a legkorábbi szállítók.

Az első generáció

A vizsgálatok azt mutatták, hogy az első generáció idején a külső Naprendszerben magasabb volt a foszfor és nitrogén aránya, míg a belső térségben alacsonyabb értékek domináltak. A második generáció kialakulásakor ez a tendencia megfordult, ekkor a belső Naprendszerben keringő objektumok mutattak magasabb arányt.

A kutatócsoport szerint ebben kulcsszerepet játszott a Jupiter megjelenése és növekedése. A bolygó gravitációs hatása korlátozta az anyagáramlást a belső és a külső térségek között, emiatt a foszfor és a nitrogén eloszlása átalakult. Így a később kialakuló belső bolygókezdemények nagyobb arányban tartalmazták e két, az élet szempontjából meghatározó elemet.

A geokémiai akkréciós modellek azt jelzik, hogy a Föld jelenlegi foszfor-nitrogén aránya leginkább a belső Naprendszerből származó testekkel magyarázható, függetlenül attól, hogy vasmeteoritokhoz vagy kondritokhoz köthetők. Rajdeep Dasgupta, a kutatás vezetője a NASA közleményében úgy fogalmazott, hogy a Jupiter jelenléte és fejlődéstörténete meghatározó szerepet játszott a lakható világokhoz szükséges alapvető kémiai összetevők eloszlásában.

„Továbbra is nyitott kérdés, hogy létrejöhet-e a Földhöz hasonló, az élethez szükséges elemekben gazdag készlet egy Jupiterhez hasonló bolygó nélkül” – mondta.

Pathak szerint az eredmények arra utalnak, hogy bolygónk a foszfor és nitrogén döntő részét elsősorban a belső Naprendszerből szerezte meg, és nem volt szükség jelentős külső hozzájárulásra a kondritok részéről. A többi létfontosságú elem eredete továbbra is vizsgálat tárgya, a kutatók a jövőben ezt is részletesebben elemzik.