Magyar találmánnyal gyorsíthatják fel a vakcinák gyártási folyamatát
A Széchényi-dijas Karikó Katalinnal együtt dolgozó szakember vívmányával meg lehet emelni az mRNS alapú védőoltások előállítási kapacitását.
Budapest, 2021. március 15.
Az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját készítik elő az oltáshoz a Dél-pesti Centrumkórház oltópontján 2021. március 15-én.
MTI/Koszticsák Szilárd 
A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorából kiderült, hogy Kis Zoltán találmányának segítségével a lehető legtöbb vakcinát gyárthatják le rövid idő alatt a biotechnológiai vállalatok.
A biokémikus vegyész a műsorban elmondta, annak ellenére, hogy egyre több gyógyszeripari cég oltóanyaga megjelent a piacon, a Föld lakosságának beoltásához a jelenleginél jóval több vakcinára van szükség. Mivel a gyártók nem győzik az üzemekben előállítani a védőoltásokat, ezért a kutatóknak egy új procedúrát kellett kidolgozniuk.
A szóban forgó folyamatnak több része van, a lassú szegmense éppen arra vár, hogy befejeződjenek a kísérletek, ám a munkálatok precizitást igényelnek, ezért minden eshetőséget megvizsgálnak, még mielőtt nagyobb volumennel beindítanák a gyártást.
„Megnézzük, hogy hogyan lehet ugyanabban az időben és folyamatban minél több vakcinadózisnak megfelelő alapanyagot előállítani” – magyarázta Kis Zoltán.
Mivel a folyamat felgyorsítása bonyolult feladat, ezért meg kell ismerniük a gyártási protokollt, a műszereket és az eszközöket, a védőoltás tulajdonságait, illetve a modellező programokkal is tisztában kell lenniük.
A vegyész szerint a vakcinagyártást felgyorsító modell gyakorlatban egy-két éven belül alkalmazható lesz, így akár felére is csökkenthetik a teljes procedúrát.
