Látható nyomokat hagyott az OSIRIS-REx űrszonda a Bennu aszteroidán

Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda.

Az áprilisi felvételeken látható az a süllyedés, amelyet az OSIRIS-REx akkor okozott, amikor 3,4 méter hosszú karja behatolt az aszterioda felszínébe. Soron kívül Nukleáris együttműködés jöhet létre Magyarország és Kína között

Nemcsak a mintavétel hagyott nyomokat a Bennu felszínén: az űrszonda karja érintésének ereje szintén megbolygatta azt, továbbá a űrszondát a Bennutól eltávolító négy hajtómű is felkavarta a felszíni port és a köveket. Egy nagyjából egytonnás követ mintegy 12 méterre mozdítottak el a mintagyűjtés és az azt kísérő események.

Az űrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben mintákat vett belőle.

Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyűjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre. A tervek szerint 2023. szeptember 24-én kell megérkeznie a talajmintákkal.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.