Ha francia orvos, új-zélandi tanár, netán kanadai köztisztviselő vagy, akkor biztosan kötelező számodra a koronavírus elleni védőoltás, ahhoz, hogy egyáltalán munkába állhass. Indonézia nem fizet azoknak, akik megtagadják az oltást, míg Görögországban kötelező az oltás minden 60 év feletti polgár számára. Ausztria azonban még ennél is tovább menne, és mindenki számára kötelezővé tennék a vakcinát.

Mindez nem azt jelenti, hogy az osztrák kormány erőszakkal beoltana mindenkit, hiszen nem mindenki veheti fel az oltást egészségügyi problémák miatt, illetve egyesek vallásuk miatt tagadják meg annak felvételét. Arra viszont biztosan számíthatnak az osztrákok, hogy komoly pénzbírságot fognak kapni, ha egyébként jogosultak lennének az oltásra, mégis megtagadják azt.

És akkor most jöjjön három érv a kötelező oltások mellett, és három ellenük.

Mellette: Egy borzasztóan egyszerű érv az első. A koronavírus elleni oltásokkal jelentősen csökkenthetjük a súlyos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A kevesebb súlyos beteg pedig kevesebb kórházi ellátást igényel, ami most nagyon is jól jönne a túlterhelt kórházaknak.

Nem mellékesen, a történelem már kellőképpen bizonyította, hogy a vakcinák hatásosak, a legjobb példa erre pedig talán a himlő. A vakcina drasztikusan csökkentette a halálozási arányt, idővel pedig jóformán megszűnt a betegség.

Ellene: Júliusban a tüntetők utcára vonultak, hogy tüntessenek a lezárások ellen, amit egyébként pár órával korábban már feloldott a kormány. Ebből a példából is tisztán látszik, hogy teljesen mindegy, mit csinál kormány, mindig lesznek olyanok, akiknek ez nem fog tetszeni.

Habár a kötelező maszkhasználat kapcsán is elindult egyfajta tiltakozási hullám, a kötelező oltások miatt nyilvánvalóan sokkal komolyabb ellenállásba ütköznének a kormányok, mivel az oltóanyagok kapcsán mára már egészen eltérő az emberek véleménye.

Az a helyzet, hogy mindig lesznek olyanok, akiket nem lehet majd meggyőzni az oltás fontosságáról, és még mindig sok olyan ember van, akik nem oltásellenesek, egyszerűen csak szkeptikusak az oltásokkal szemben, mivel nem bíznak kormányukban.

A kormányoknak ezért mérlegelniük kell, hogy nagyobb kárt okoznak-e megítélésükben azzal, ha kötelezővé teszik az oltást, mintha csak erősen ajánlott státuszban marad. A kötelező oltások azonban bizonyos jogi kérdéseket is felvetnek, melyek mellett nem lehet elmenni.

Mellette: Igazából már minden más lehetőséget kimerítettünk a védekezés kapcsán, és az a helyzet, hogy a koronavírus idestova már két éve velünk van, és nem úgy tűnik, mintha el akarna tűnni a Föld színéről.

Az európai országok esetében érthető a kötelező oltás felvetése, hiszen a kormányok egyre frusztráltabbak, amiért rengeteg oltóanyagot szereztek be, majd a kezdeti lendület után drasztikusan csökkent az oltási hajlandóság, és még mindig nagyon sok olyan ember van, akik nem vették fel az oltást.

Az oltási arányokban pedig nyugatról keletre hatalmas a különbség, ezért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerint rövidesen érdemes lesz megfontolni a kötelező oltást, habár ő maga is tudja, hogy erről csak a kormányok dönthetnek saját hatáskörben.

Ellene: A kormányok a kötelező oltás ötletét egyre inkább fontolgatják, ez azonban még nagyobb bizalmatlanságot kelthet az emberekben, hiszen azt jelzi, hogy az országok vezetői már nem akarnak másban gondolkodni, és nem akarnak több energiát és pénzt beleölni olyan megoldásokba, melyek nem garantálják a vírus megfékezését.

És akkor itt jön a másik oldal, pontosabban a világ másik oldala, hiszen Dél-Afrikában például csak a teljes lakosság 24 százaléka van beoltva, míg az afrikai kontinensen ez az arány mindössze 7 százalék.

Tökéletes példa arra, hogy mi történik akkor, ha a kormányok nem helyezik előtérbe a korrekt és hiteles tájékoztatást, hiszen ezzel csak azt érik el, hogy az emberek a közösségi médiában és a szomszédtól hallott dezinformációk alapján fogja eldönteni, hogy beoltatja-e magát, vagy sem.

Mellette: A kötelező védőoltásokkal véget vethetnénk a korlátozó intézkedéseknek, a lezárásoknak, a maszkhasználatnak és a távolságtartásnak. Ezek a járványügyi intézkedések azonban pénzbe kerülnek, tehát ha nem lenne szükség rájuk, akkor tetemes mennyiségű pénzt tudnának megspórolni a kormányok.

Ellene: Egyértelműen ez az a pont, amiért a kormányok hezitálnak, és nem mernek belevágni a kötelező oltásokba, hiszen ha ezt bevezetik, anélkül, hogy mérlegelnék a következményeket, könnyedén elveszíthetik szavazóikat, ezzel pedig igen gyorsan meg is bukhat a kormány.

A legszomorúbb pedig, hogy az európai politikusok előszeretettel mutogatnak az ellenzékre, mondván, ők a rosszak, és ők ilyen, és olyan intézkedéseket vezetnének be, ami nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy a kormány magához édesgeti a szavazókat. Ez viszont egy kétélű fegyver, és könnyedén azt érhetik el vele a kormányok, hogy a tájékozott szavazók minden bizalmukat elvesztik a politikusokkal szemben.

(BBC)