Dollár
391,65 Ft
Euró
406,34 Ft
Font
470,86 Ft
Bitcoin
16,492 $

Az álhírek és a bizalmatlanság miatt Bulgária jócskán lemaradt az oltási versenyben

Fotó: Flickr/Tim Dennell
not image

Borbély Fanni

2021. augusztus 16. - 01:41

A Szófiában található oltóközpont szinte üres, ami szemléletes példája annak, hogy az ország oltási erőfeszítéseit az álhírek és a széles körben elterjedt bizalmatlanság milyen szinten hátráltatja.

Miközben a negyedik hullám fenyeget, a hivatalos adatok szerint a 6,9 millió fős lakosságnak mindössze 15 százaléka kapott teljes körű védőoltást, ami messze elmarad az Európai Unió 53,3 százalékos átlagától.

“Az oltások megkezdése óta az utolsó helyen állunk” – mondta Sztojcso Katsarov egészségügyi miniszter egy nemrégiben adott interjúban.

Szófia utcáin is könnyedén érzékelhető az a hozzáállás, amely az alacsony átoltottsághoz vezetett.

“Egyáltalán nem” – válaszolta a 45 éves építőipari munkás, Georgy Dragoev, amikor az AFP megkérdezte tőle, hogy beoltatná-e magát.

“Szerintem csak pánikot keltenek” – tette hozzá, miközben ebédszünetét töltötte az oltóközpont előtti padon.

“Ha ez a koronavírus létezik, és elkapom, valahogy csak sikerül majd megbirkóznom vele” – mondta.

Egy nemrégiben készült Gallup-felmérés szerint a bolgárok 41,8 százaléka mondta azt, hogy nem tervezi beoltatni magát. Még azok közül is akadtak ilyenek, akik egyébként elmentek az oltópontra, hogy beoltassák magukat, de voltak fenntartásaik. A 39 éves Katerina Nikolova könyvelő az AFP-nek elmondta, hogy “nem volt könnyű döntés” számára, mondván, hogy a vakcinák gyorsított klinikai vizsgálati eljárása aggasztotta.

A vírusról szóló nyílt álhírek is szerepet játszottak az oltásellenesség kialakulásában. Március közepe óta az AFP tényellenőrző szolgálatot működtet bolgár nyelven, és ez idő alatt a megjelent cikkek fele a koronavírussal kapcsolatos dezinformációkkal volt kapcsolatos.

Az elméletek a Facebookon több ezerszer megosztott állítástól kezdve azon állításig, hogy a vakcinával igazából mágneses chipeket ültetnek az emberek karjába – egészen addig, hogy a 2018-as világbajnokság után a francia futballszurkolók győzelmi ünnepléséről készült képeket tévesen a francia egészségügyi oltási kötelezettség elleni tüntetésekről származónak állították be.

Katsarov egészségügyi miniszter részben a bolgárok “összeesküvés-elméletekre való fogékonyságát” okolta az oltóanyag alacsony népszerűségéért, de Nikolova azt mondta, hogy őt is összezavarta a televízióban meghívott szakértők ellentmondásos véleménye. Az ilyen vendégeket gyakran kérik fel, hogy nyilatkozzanak olyan területekről, amelyek nem tartoznak a szakterületükhöz, vagy megengedik, hogy tudományosan kétes véleményeket osszanak meg a nyilvánosság előtt.

A televíziós vitákban való részvételre invitált egyik ember, Dr. Atanas Mangarov, aki fertőző betegségekkel foglalkozó docens és egy szófiai kórház koronavírusos részlegének vezetője, a vírusról hiteltelen elméleteket terjesztett, azt állítva, hogy nincs szükség maszk viselésére és védőoltásra, és közönséges gyógyteákat népszerűsített a koronavírus-fertőzés leküzdésére. Nelly Ognyanova médiaszakértő szerint a média is hozzájárult a félretájékoztatáshoz.

“A média, a közösségi platformok, a szakértők nyilvános szereplései és más források közös felelősséget kell vállaljanak az oltásellenes hangulatért és az oltóanyagok szerepével és biztonságosságával kapcsolatos bizalmatlanságért”

– mondta.

“Nem titok, hogy ez is része a Kreml által vezetett hibrid háborúnak” – tette hozzá, utalva az orosz “trollgyárak” szerepére a dezinformáció terjesztésében – egy olyan országban, amely régóta szoros kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A Gallup International munkatársa, Parvan Simeonov szerint a vakcinákkal szembeni szkepticizmus a bolgárok “elitekkel szembeni ellenérzését” és a hatóságokkal és a hivatalos információkkal szembeni általánosabb bizalmatlanságot is tükrözi.

A hivatalos adatok szerint Bulgáriában valamivel kevesebb mint 430 ezer koronavírusos esetet regisztráltak, de a szakértők és az egészségügyi hatóságok egyetértenek abban, hogy ez egyértelműen alulbecsült adat, mivel az ingyenes vizsgálatokhoz való hozzáférés korlátozott, és sok beteg egyszerűen nem volt hajlandó fizetni a vizsgálatért. Simeonov szerint a vakcinák beadását tovább lassítja azoknak az embereknek a száma, akik már megfertőződtek – vagy azt hiszik, hogy megfertőződtek –, és akik ezért az orvosi tanácsnak megfelelően késleltetik az oltást.

Mivel azonban a járvány negyedik hulláma fenyeget, Simeonov szerint a “félelemfaktor” az elkövetkező hónapokban megváltoztathatja a hozzáállást, és ezzel ösztönözheti az oltások beadását. Azonban ha a lakosság továbbra is tétovázik, a szakértők attól tartanak, hogy a bolgár koronavírus okozta halálozási arány – amely 100 ezer lakosra vetítve 263 fővel már most is az egyik legmagasabb az EU-ban – még ennél is tovább emelkedhet.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.