Az éghajlati válság miatt „milliókat fenyeget az emberkereskedelem és a rabszolgaság veszélye”
Egy friss jelentés szerint az aszályok és árvizek elűzik a munkásokat a vidéki területekről, ami a városokban történő kizsákmányolásukhoz vezet.
Fotó: Flickr/World Bank Photo Collection
A súlyos aszályok és erős ciklonok miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberek milliói vannak kitéve a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem veszélyének az elkövetkező évtizedekben – figyelmeztet egy új jelentés.
A ma közzétett jelentés szerint az éghajlati válság és a szélsőséges időjárási katasztrófák, köztük az árvizek, aszályok és erdőtüzek gyakoribbá válása pusztító hatással van a már most is szegénységben élő emberek megélhetésére, és még kiszolgáltatottabbá teszi őket a rabszolgaságnak.
A Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) és az Anti-Slavery International kutatói megállapították, hogy az észak-ghánai szárazság miatt a fiatal férfiak és nők a nagyvárosokba vándoroltak. Sok nő hordárként kezd el dolgozni, és ki vannak téve az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a rabszolgaság veszélyének – a modern rabszolgaság egy formája, amelyben a munkavállalókat munkacsapdába ejtik és kihasználják, hogy hatalmas „adósságot” fizessenek ki.
Az egyik nő, aki Észak-Ghánából vándorolt Accrába, korábban földműveléssel foglalkozott, mígnem az árvíz tönkretette a földjét, és kénytelen volt elköltözni. Hét éven át hordárként (kayayie) dolgozott, a fején cipelve a tárgyakat. Elmondta:
„A kayayie munkája nem volt könnyű számomra. Amikor idejöttem, semmit sem tudtam erről a munkáról. Azt mondták nekem, hogy a nő, aki a munkát adja, etetni is fog minket, és szállást is ad nekünk. Azonban minden jövedelmemet ő kapja, és csak néha ad nekem egy kis részt a megkeresett pénzből”.
Egyszer elejtette egy ügyfél tárgyait, és ki kellett fizetnie a kárt, amit nem engedhetett meg magának. Az illetékes nő azzal a feltétellel fizetett, hogy visszafizeti neki. Hozzátette:
„Végtelenül sokat dolgoztam, de nem tudtam visszafizetni”.
Az India és Banglades határán fekvő Sundarbansban a súlyos ciklonok áradásokat okoztak a területen, csökkentve a mezőgazdasági művelésre rendelkezésre álló földterületet. Mivel a régió országai szigorították a bevándorlási korlátozásokat, a kutatók megállapították, hogy a katasztrófa sújtotta régióban működő csempészek és emberkereskedők özvegyeket és férfiakat vesznek célba, akik kétségbeesetten próbálnak átjutni a határon Indiába, hogy munkát találjanak. Az emberkereskedelem áldozatait gyakran kényszermunkára és prostitúcióra kényszerítették, néhányan pedig a határ mentén lévő üzemekben dolgoztak.
Fran Witt, az Anti-Slavery International éghajlatváltozással és modern rabszolgasággal foglalkozó tanácsadója elmondta:
„Kutatásunk rámutat az éghajlatváltozás dominóhatására, amely emberek millióinak életére van hatással. A szélsőséges időjárási jelenségek hozzájárulnak a környezet pusztulásához, ami arra kényszeríti az embereket, hogy elhagyják otthonaikat, és kiszolgáltatottá teszi őket az emberkereskedelemnek, a kizsákmányolásnak és a rabszolgaságnak”.
A Világbank becslései szerint 2050-re az éghajlati válság hatásai – például a gyenge terméshozamok, a vízhiány és a tengerszint emelkedése – hat régióban, köztük a szubszaharai Afrikában, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában több mint 216 millió embert kényszerítenek arra, hogy elhagyják otthonukat – írja a Guardian.
A jelentés egyértelmű figyelmeztetés a világ vezetői számára a novemberben Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó előtt, és felszólítja a résztvevőket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a modern rabszolgaság elleni küzdelemre is tegyenek erőfeszítéseket. A jelentés szerint a gyors gazdasági növekedés és fejlődés érdekében figyelmen kívül hagyják a munka és a migránsok jogainak megsértését. Ritu Bharadwaj, az IIED kutatója ezzel kapcsolatban elmondta:
„A világ nem hunyhat továbbra is szemet a kényszermunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem felett, amelyet az éghajlatváltozás táplál. E problémák kezelésének szerves részét kell képeznie az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális terveknek”.
