Kísérleti gyógyszerrel állítható meg a rákos tumorok növekedése
A kutatók egy olyan speciális mitokondriális metabolizmust blokkoló készítményt alkottak meg, melynek segítségével szó szerint kiéheztethetőek a daganatos sejtek, miközben az egészséges szövetek érintetlenek maradnak.
A kutatók egy olyan speciális mitokondriális metabolizmust blokkoló készítményt alkottak meg, melynek segítségével szó szerint kiéheztethetőek a daganatos sejtek, miközben az egészséges szövetek érintetlenek maradnak.
A rákos szövetek lényegében normális sejtekből állnak, amelyek kontrollálatlanul nőnek, ezért óriási energiaigényük van. Mivel a sejtek energiáját a mitokondriumok szabályozzák, ezért megcélzásukkal elejét lehetne venni a tumorok burjánzásának, viszont az ezen technológián alapuló módszerek életveszélyesek, mivel ugyanúgy mérgező hatást fejtenek ki az egészséges sejtekre is.
A Max Planck Intézet, a Göteborgi Egyetem és a Karolinska Intézet kutatói most egy teljesen új, biztonságos eljárást dolgoztak ki, amellyel közvetett úton támadhatóak meg a mitokondriumok.
A mitokondriumok valójában saját DNS-sel rendelkeznek, ezek pedig eltérnek a szervezetben található egyéb genetikai alkotóelemektől. A mitokondriális DNS (mtDNS) molekulákat egy sor fehérje szabályozza – a kutatócsapat rájött, hogy ezen proteinek célzott támadásával megakadályozható az mtDNS-ek génexpressziója, közülük is az úgynevezett mitokondriális RNS polimeráz enzim (POLRMT) bizonyult a leghatásosabbnak.
Hosszas vizsgálódás után felfedezték azt a kémiai vegyületet, amely lelassítja a POLRMT enzim termelődését, majd le is tesztelték laboratóriumi körülmények között tenyésztett emberi sejteken, illetve egereken is. A rágcsálóknak négy héten keresztül szájon át adagolták a szert, és kiderült, hogy jelentősen csökkentette a tumorok növekedését anélkül, hogy az egészséges szövetek károsodtak volna.
A POLRMT inhibítor előnye, hogy pontosan tudja, melyik proteinhez kapcsolódjon, ezért a többi klinikai alkalmazásban lévő gyógyszerrel ellentétben specifikusan csak a ráksejtekre fejti ki a hatását.
Sajnos egyelőre nem tökéletes még az eljárás, ugyanis bár az egészséges szövetek egy bizonyos szintig tolerálják a stresszt, egy idő után képtelenek elviselni a rájuk nehezedő nyomást, ezért a tudósoknak finomhangolniuk kell a technikát.
