Kína elutasítja a jelentést, mely szerint a vuhani labor dolgozói a járvány kitörése előtt már megfertőződtek a vírussal
A kínai szóvivő visszautasítja a Wall Street Journal „korábban nem közölt” hírszerzési információkon alapuló állításait.
Kína hevesen cáfolta a Wall Street Journal amerikai hírszerzési anyagokra hivatkozó jelentését, amely szerint a vuhani kulcsfontosságú víruslaboratórium több munkatársa is megbetegedett nem sokkal azelőtt, hogy 2019. december 8-án a városban feljegyezték az első koronavírus-szerű tünetekkel küzdő beteget.
A külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian szerint „teljesen valótlan”, hogy a Vuhani Virológiai Intézet (WIV) három kutatója 2019 őszén megbetegedett. A „korábban nem nyilvánosságra hozott” amerikai hírszerzési adatokon alapuló jelentés szerint a laboratórium munkatársai „a koronavírusnak és a közönséges szezonális betegségnek egyaránt megfelelő tünetekkel” rendelkeztek.
A Wall Street Journal jelentése az Egészségügyi Világszervezet döntéshozó testületének kulcsfontosságú ülésének előestéjén jelent meg, amely várhatóan részletesen megvitatja a koronavírus eredetét kutató vizsgálat következő szakaszát. A CNN hétfőn külön a hírszerzésről tájékoztatott emberekre hivatkozva arról számolt be, hogy a hírszerzés „még mindig nem tudja, hogy valójában mitől betegedtek meg a kutatók”. „Végeredményben még mindig nincs semmi végleges” – mondta a CNN-nek az egyik, a hírszerzéssel kapcsolatban álló személy.
Shi Zhengli, a Vuhani Virológiai Intézet egyik vezető munkatársa az év elején azt mondta, hogy az összes dolgozó negatív lett a koronavírus-antitestekre, a koronavírusokkal foglalkozó csapatban pedig nem volt fluktuáció. A koronavírus eredetét vizsgáló nemzetközi szakértők februárban, kínai útjukat követően kijelentették, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy a vírus egy Vuhan városában lévő laboratóriumi szivárgásból terjedt volna el az egész világon.
A szervezet főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azonban márciusban azt mondta, hogy „minden hipotézis továbbra is napirenden van”, miután 14 ország, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a WHO-csoport következtetéseivel kapcsolatban. Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a szervezet technikai csoportjai most döntenek a következő lépésekről. Elmondta, hogy további tanulmányokra van szükség az állatpiacok szerepének, valamint a laboratóriumi szivárgás hipotézisének vizsgálatához.
Washingtonban az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy a Biden-kormányzatnak továbbra is „komoly kérdései vannak a világjárvány legkorábbi napjaival kapcsolatban, beleértve a Kínai Népköztársaságon belüli eredetét”. Elmondta, hogy az amerikai kormány a WHO-val és más tagállamokkal együttműködve támogatja a világjárvány eredetének „beavatkozástól és politizálástól mentes”, szakértők által vezetett értékelését.
A laboratóriumi szivárgás elmélete már tavaly óta létezik: 2020 januárjában, amikor Kína megpróbálta megfékezni a vírus terjedését, a válaszokért folytatott küzdelem közepette terjedni kezdtek a pletykák. A Washington Times konzervatív amerikai honlap például azt állította, hogy a koronavírus „a kínai biológiai hadviselési programhoz kapcsolódó laboratóriumból származhat”. Azonban amit sok vírusszakértő tisztán tudományos kérdésnek tartott, az a Kína és az Egyesült Államok közötti növekvő feszültségek közepette gyorsan diplomáciai vitává változott. Három héttel a Washington Times beszámolója után Tom Cotton republikánus szenátor felvetette a laboratóriumi szivárgás elméletét, miközben elismerte, hogy nincs bizonyítéka ennek alátámasztására.
2020 márciusában Zhao a Twitter-fiókján azt állította, hogy a koronavírus „amerikai betegség”, amelyet az Egyesült Államok hadseregének néhány hónappal korábban Vuhanba látogató tagjai vihettek Kínába. Az elméletét azonban nem támasztotta alá, és bizonyítékokkal sem rendelkezett. Nem sokkal ezután több amerikai szövetséges is felhívást intézett a koronavírus eredetének független vizsgálatára. Ausztrália miniszterelnöke, Scott Morrison például szeptemberben, az ENSZ közgyűlésében tartott beszédében megismételte országa felhívását – írja a Guardian.