Kiderült, kell-e tartanunk a Földre hulló kínai űrraketától
A Hosszú Menetelés 5B kínai hordozórakétáról nemrég derült ki, hogy elszabadult, és május 10. környékén ismeretlen helyen landolhat.
CNSA
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, vajon Magyarországra is becsapódhatnak-e a kínai űrrakéta fémdarabjai, esetleg biztonságban hajthatjuk-e álomra fejünket az elkövetkező néhány napban.
Az űreszközt eredetileg április 29-én indították útjára, a szerkezettel a Mennyei Harmónia nevű űrállomás első komponenseit szállították ki a világűrbe, ám a Hosszú Menetelés 5B irányíthatatlanná vált, és a Kínai Nemzeti Űrügnyökség szerint hamarosan a Földön landolhat, ám azt nem tudják, pontosan hová pottyanhat az égből az egység.
Az InfoRádiónak adott interjújában Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkomentátora ismertette a szóban forgó rakéta részeit, amelyek valószínűleg eléghetnek az atmoszférában, azonban a szerkezetek bizonyos hányada akár talajt is érhet.
„A problémát a Hosszú Menetelés rakétájának központi fokozata jelenti, amely üresen körülbelül 10-15 tonna tömegű, 33 méter hosszú és 5 méter átmérőjű. Ez az elem alacsony Föld körüli keringő pályára kerül, és mivela kínaiak eddig nem tudták ezt a fokozatot használat után a Föld körüli pályáról eltávolítani és elégetni kontrollált körülmények között, ez a fokozat kontrollálatlanul kering a Föld körül.”
Zsombok hozzátette, Magyarországra bizonyosan nem zuhan majd az űrrakétadarab, de hogy hol és mikor ér földet, azt most még nem lehet megmondani.
„Általános ökölszabály, hogy az eszköz kétharmada, háromnegyede el fog égni a légkörben, viszont a nagyobb, szívósabb darabok, példáulmerevítők, hajtóművek elérik a Föld felszínét, amelynek a nagyobb része óceán, de bármi megtörténhet.”
Az eszköz 42 fokos hajlásszögű pályán kering az Egyenlítőhöz képest, ami azt jelenti, hogy magasabb vagy alacsonyabb szélességre nem jön, Magyarország pedig a 47. szélességi körön van, tőlünk délre azonban pár napon vagy egy-két héten belül okozhat bajt – magyarázta Zsombok Gábor.
