Így változott Vuhan megítélése a kínai médiában: hős és áldozat
A koronavírus-járvány kitörési helyszínének számító Vuhan megítélése 180 fokos fordulatot vett, legalábbis a kínai kormány által kézivezérelt médiában rendkívül törekednek a narratíva megváltoztatására.
Vuhan, 2020. szeptember 1.
Diákok egy vuhani középiskola tanévnyitóján 2020. szeptember 1-jén. A korábban az egész világra kiterjedõ koronavírus-járvány gócpontjának tartott Vuhanban mintegy 1.4 millió diák kezdi meg a tanévet.
MTI/EPA/COSTFOTO
A koronavírus-járvány kitörési helyszínének számító Vuhan megítélése 180 fokos fordulatot vett, legalábbis a kínai kormány által kézivezérelt médiában rendkívül törekednek a narratíva megváltoztatására.
Ha az ember valamilyen úton-módon hozzá tudott férni a kínai médiához, egy nagyon érdekes tendenciát láthatott kirajzolódni. Vuhanból ugyanis egy igazi mondai hőst, és egyben egy mártírt próbálnak kreálni, amely törekvéseknek meglehetősen egyértelmű a célja: megváltoztatni a globális narratívát a járvány keletkezési történetének torzításával.
A kínai média és számos kínai köztisztviselő naponta nyilatkozza, hogy Vuhan újjászületett, a vírus az irányításuk alatt áll, és nem mellesleg gazdasági reneszánszukat élik, míg az Egyesült Államok csak szenved. Ennek tetőpontja egy nemrég szervezett túra volt, melyen vuhani tisztviselők vezették körbe többek között a Panasonic, a Dow és a Nokia vezetőit a város körül.
A kínai tisztviselők folyamatosan arról beszélnek, hogy Vuhan a legnagyobb sikertörténet, amelyet a járványkezelés során látni lehetett. Az említett városnéző túra során például Lin Szongtián kínai tisztviselő a következőket találta mondani:
„Nagyon kevés hely van a világon, ahol nem szükséges ahhoz maszkot viselned, hogy találkozz másokkal, ám Vuhan ilyen. Ez is bizonyítja Vuhan hősies győzelmét a koronavírus ellen, és demonstrálja, hogy már a vállalkozások is újraindulhattak”
A hős monda lapjairól azonban egy nagyon fontos valóságdarab rendre kimarad, mégpedig a város húspiaca, mely jelenlegi tudásunk szerint a legelső helyszín, amelyhez a globális pandémia kitörése köthető. Lehetséges, hogy nem is akarják ezt a fejezetet a könyvbe írni, ugyanis nyilvánosságra kerültek már olyan felvételek is, amelyeken olyan lezárva őrzik a szóban forgó húspiacot, mint az 51-es körzetet.
BRAZÍLIÁBAN NEM SOKAKAT FOGLALKOZTATOTT, HOGY A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY TOVÁBBRA IS TOMBOL
Nem véletlen ugyanis, mivel a narratíva torzításának az is nagyon fontos része, hogy állítják, nem Vuhanban tört ki a járvány, sőt nem is Kínában. MI a cél ezzel? Természetesen az, hogy a koronavírus által okozott jelentős kárt, amit a megbízhatóságuk szenvedett, valahogy csökkenteni próbálják – legalábbis vélik a szakértők.
A kár pedig jelentős, a vádak súlyosak: Kína megpróbálta eltitkolni a járvány puszta létét, ebben szinte globális konszenzus van. Több elemző egyetért Peking narratívájában: jól kezeltük a járványt, jól is fogjuk kezelni a járványt, nektek is segítünk, hogy jól kezeljétek a járványt, és nekünk lesz a legelső vakcinánk, ami működni fog.
Kelsey Broderick, az Eurasia Group elemzője szerint ez az egyetlen útja annak, hogy Peking meg tudja kerülni, ami egyelőre ténynek tűnik, hogy a vuhani húspiac indította el az első dominót, amiből ekkora válság dagadt. Yun Jiang Kína-szakértő szerint pedig nagy segítséget nyújt az Egyesült Államok is Pekingnek azzal, hogy mennyire sikertelen a járványkezelésük.
A hivatalos adatok szerint valóban nagyon rég volt fertőzött Vuhanban, és egyre látványosabban próbálják meg kifejezni, hogy biztonságos a város, például egy nagy kaliberű medencés partival, amely bejárta a világsajtót. Biztonságos-e valójában Vuhan? Innen kívülről lehetetlen megítélni, mik a valós adatok.
OROSZORSZÁG FINOMAN SZÓLVA SEM ÉRT EGYET A VÁDAKKAL A NAVALNIJ-ÜGYBEN
