A valaha látott legtávolabbi, egyben legfényesebb galaxist fedezték fel

A valaha látott legtávolabbi galaxist sikerült észlelniük az olasz Scuola Normale Superiore kutatóinak a James Webb űrteleszkóp segítségével. Mint kiderült, az objektum tele van fiatal csillagokkal, a számítások szerint pedig csupán 290 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. A váratlanul nagy fényessége azonban megkérdőjelezi mindazt, amit az univerzum korai időszakáról eddig tudni véltünk. Fontos hozzátenni: a világegyetem kozmikus hajnala az ősrobbanás utáni 50 millió évtől 1 milliárd évig tartott, s ez az az időszak, amikor az első galaxisok, csillagok és fekete lyukak kialakultak.

Erről az időszakról úgy tartják, sűrű gázokból állt az univerzum, ami nem engedte át a fényt, s ez csak azután következett be, hogy a világegyetemben elkezdődött a reionizációs időszak. Ennek köszönhetően pillanthatták meg a tudósok nemrég egy ősi galaxis formálódását – jegyzi meg a HVG. Az olasz kutatók a James Webb űrteleszkóppal készítettek felvételt a mélyűrről. Ahogy ezekből a távoli galaxisokból származó fény áthalad az űrön, az univerzum tágulása miatt megnyúlik a hullámhossza, így az infravörös tartományban válik láthatóvá. A Webbet kifejezetten ennek a fénynek a megfigyelésére tervezték. Soron kívül Ákosnak feltették a kérdést: Orbán Viktor vagy Magyar Péter? (videó)

A most bejelentett felfedezést 2023 októberében tették a kutatók. A szóban forgó galaxis a JADES-GS-z14-0 nevet kapta, ahol a 14-es szám a vöröseltolódás mértékét jelenti. Bár a kutatók emiatt az érték miatt rendkívül izgatottá váltak, a galaxis más tulajdonságai miatt csak óvatosan örültek a felfedezésnek. Stefano Carniani szerint a fényessége meglepően nagy volt, ráadásul nagyon közel volt egy másik galaxishoz is, így a kettőt egy nagyobb objektum részének gondolták. A kutatók 2024 januárjában tudták megerősíteni, hogy a galaxis valóban a 14,32-os vöröseltolódásnál jár – részletezi a Gizmodo.

Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a JADES-GS-z14-0 letaszította a trónjáról a JADES-GS-z13-0 nevű galaxist, amit 2022-ben fedezett fel szintén a Webb, és aminek vöröseltolódása 13,2-es. A galaxis egyébként 1600 fényév átmérőjű, a legtöbb fény pedig a fiatal csillagokból származik, vagyis nem a fekete lyukba zuhanó anyagokból. A fényesség alapján a kutatók úgy vélik, a galaxis tömege több százmilliószor nagyobb a Nap tömegénél. Carniani szerint egészen elképesztő, hogy az univerzum 290 millió év alatt képes volt egy ilyen galaxist létrehozni.

A témára épülő tanulmány az arXiv preprint szerveren érhető el erre a linkre kattintva, aki esetleg szívesen olvasna a további részletekről. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy folyamatban lévő vulkáni aktivitás nyomaira bukkantak a Vénuszon: a szakértők két hatalmas, kanyargó lávafolyamot észleltek az égitesten. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a James Webb űrteleszkóp szemtanúja lehetett a legidősebb galaxisok születésének, amelyek alig néhány százmillió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre. Ezáltal kétségtelen, hogy a hosszasan elhúzódó projekt új távlatokat nyitott az űrkutatásban.