Döntött az Európai Unió a Magyarországnak járó pénzekről

Magyarország és az Európai Unió kapcsolata nem alakult a legfényesebben korábban sem, de a koronavírus óta már-már elmérgesedni látszik a viszony. Mindennek az az oka, hogy az Európai Unió a magyarországi korrupcióra hivatkozva visszatartja azokat a pénzeket, amelyek Magyarországnak járnának a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz. 

Az összeg nem kevés, a magyar gazdaság pedig azonnal más irányt vehetne, ha a pénzek megérkeznének, ráadásul már az Európai Unió is békülékenyebb hangot ütött meg az elmúlt időszakban, látva, hogy Magyarország is azon dolgozik, hogy megszülethessen az a megállapodás, amelyet mindkét fél el tud fogadni. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az „Unió állapotáról” tartott beszédet, amelyben világosan megüzente, hogy harcolni kíván a korrupció ellen, és bár nem mondta ki, de mindneki úgy véli, hogy elsősorban Magyarországra utalt – azonban eszébe juthatott Lengyelország is, akik bár teljes mellszélességgel álltak az ukránok oldalára, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül, ugyanis velük sem volt hajlandó az EU megállapodni. 

Mindeközben az Európai Parlament is ülésezett, akik kimondták, hogy márpedig Magyarország se nem demokrácia, se nem jogállam. A legújabb hazánkat elmarasztaló jelentésben, amelyet Gwendoline Delbos-Corfield készített, kijelentették, hogy Magyarország valójában választási autokrácia hibrid rezsimmel. 

A magyar kormány viszont nem aggódta túl a dolgot, szerintük ugyanis ez semmit nem jelent. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott, hogy csak azért nem nevetnek, mert már unalmas a dolog. Ezt mutatja az is, hogy a szavazást megelőző vitán szinte teljesen üres volt a plenáris ülésterem. 

Az Európai Unió ráadásul nem akart hétfőig várni arra, hogy elmondják, hogy mégis mit terveznek, ezért úgy döntöttek, hogy már vasárnap délelőtt közlik a magyar kormánnyal, hogy mire számíthat a jövőben.  

Johannes Hahn költségvetési biztos tartotta a sajtótájékoztatót, amelyből aztán kiderült, hogy valóban hajlik az Európai Unió a kompromisszumra, ugyanis az a döntés született, hogy az Európai Bizottság javasolja a büntetést, de hagynak időt a magyar kormánynak, hogy megfelelő lépéseket tegyen, hogy az EU lemondjon a pénzek elvonásáról.

A biztos kiemelte, hogy a magyar közbeszerzési, igazságszolgáltatási és ügyészségi rendszer nagyon nehezen értelmezhető, ráadásul problémás, viszont a magyar kormány 17 új törvény meghozatalát ajánlotta fel nekik.

A Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha nem teljesülnek a feltételek, akkor nagyjából a pénzek 65 százalékát vonnák el Magyarországtól. A büntetésről viszont a tagállamok kormányai fognak szavazni.

Jahn hozzátette, a céljuk nem az, hogy Magyarországot megbüntessék, hanem az, hogy az unió pénzügyi érdekeit érvényesítsék, és elhárítsák a korrupció lehetőségeit, ráadásul kiemelte, hogy sok területen értek el eredményeket, ugyanis a magyar kormány végig együttműködő volt.