Az Európai Unió vezetése május 29-én kiemelt egyeztetést tart arról, miként erősítheti meg a kontinens kereskedelmi védelmi eszközeit, miután a kínai import rohamos növekedése egyre nagyobb nyomást gyakorol az európai iparra. A brüsszeli döntéshozók szerint a kérdés sürgetővé vált, mivel a kínai gyártók által előállított, alacsony árú termékek nemcsak Európában, hanem világszerte komoly versenyhelyzetet teremtenek.

Az adatok szerint az Európai Unió áruforgalmi hiánya Kínával szemben elérte a 360 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy a kínai export jelentősen meghaladta az EU-ba irányuló európai kivitel értékét. A folyamatosan bővülő különbség egyre nagyobb aggodalmat kelt a 27 tagállamban, különösen az ipari termelésre és a munkahelyekre gyakorolt hatások miatt.

Kína ipari dominanciája

Stephane Sejourne iparért felelős uniós biztos Brüsszelben úgy fogalmazott, hogy „Kína ipari dominanciája nem véletlen, hanem évtizedeken át tartó állami támogatások és a kölcsönösséget nélkülöző piaci hozzáférés eredménye”. Később újságíróknak arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank becsléseire hivatkozva 29 millió munkahely kerülhet „nagyon magas kockázatba az elkövetkező hónapokban a kereskedelmi hiány miatt”.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már 2023 óta a „kockázatcsökkentés, nem leválás” elvét képviseli, amelynek célja, hogy az EU mérsékelje Kínától való függőségét anélkül, hogy teljesen megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat. A mostani vita ennek a stratégiának a gyakorlati megerősítését szolgálja, mivel Brüsszel szerint több ágazatban tisztességtelen verseny torzítja a piacot.

Határozottabb fellépést sürgetnek

A tagállamok egy része határozottabb fellépést sürget, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország a hétvégén közös dokumentumban jelezte, hogy erőteljesebb intézkedésekre van szükség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Ugyanakkor Németország, amely jelentős autó- és gépipari exportot bonyolít Kínával, óvatosabb álláspontot képvisel, mert tart a pekingi ellenlépések gazdasági következményeitől.

A Financial Times beszámolója szerint Sejourne jelezte, hogy az EU növelheti az importkvóták és vámok alkalmazását bizonyos szektorok, például a vegyipar, a fémipar és a tiszta technológiák védelmében. Egy uniós tisztviselő arról is beszélt, hogy a biztosok új típusú intézkedések lehetőségét vizsgálják a kereskedelmi egyensúlytalanság kezelésére.

Peking élesen reagált a felvetésekre, Mao Ning külügyi szóvivő kijelentette, Kína „minden szükséges intézkedést megtesz törvényes jogainak és érdekeinek védelmében”. Az elmúlt években az EU több alkalommal indított dömpingellenes és állami támogatásokat vizsgáló eljárásokat, különösen a tiszta technológiai ágazatban, ami fokozta a feszültséget Brüsszel és Peking között – írja a Straits Times.

Az európai vezetők közben a beszállítói láncok diverzifikálására is törekednek, különösen a ritkaföldfémek területén, amelyet Kína dominál, és ahol a 2025-ben bevezetett szigorú kínai exportkorlátozások rávilágítottak az unió sérülékenységére. Emellett a jövő héten bemutatandó új szabályozás a helyi chipgyártás ösztönzését célozza, hogy az elektronikai iparban csökkenjen a külső függőség.

A kínai beruházásokkal szembeni bizalmatlanság is erősödik, amit jól mutat, hogy az EU május 28-án vizsgálatot indított a JD.com ajánlata ügyében, ami a német Ceconomy felvásárlására irányul, mivel felmerült a gyanú, hogy az ügyletet állami támogatások segíthették.