A streamingplatformok térnyerése alapjaiban változtatta meg a filmfogyasztási szokásokat, ugyanakkor a klasszikus alkotások számára is új lehetőségeket teremtett, hiszen ma már szinte mindig akad egy szolgáltató, mely műsorára tűzi a filmtörténet meghatározó darabjait.

Ennek köszönhetően Sergio Leone 1966-os mesterműve, A jó, a rossz és a csúf jelenleg ingyenesen megtekinthető a Tubi kínálatában az államokban.

A filmet a kritikusok és a közönség egyaránt minden idők legnagyobb alkotásai között tartják számon, amit az is jelez, hogy a Rotten Tomatoes gyűjtőoldalon 97 százalékos értékeléssel rendelkezik mindkét oldalon, ami ritkán tapasztalható egyetértést mutat. Bár az évtizedek során kialakult kultusza is hozzájárulhat a kiemelkedő pontszámhoz, a film hatása és időtállósága vitathatatlan, különösen a western műfaján belül, ahol sokak szerint ez az alkotás jelenti a spagettiwestern végső, megkerülhetetlen darabját.

Legendás elődök

A produkció a laza szálakkal összekapcsolt Dollár-trilógia harmadik része, amelybe az Egy maréknyi dollárért és a Pár dollárral többért is beletartozik, és bár a történetek nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, Sergio Leone rendezői kézjegye, valamint Clint Eastwood ikonikus figurája egységbe rendezi őket. Eastwood mindhárom filmben egy szűkszavú, poncsót viselő pisztolyhőst alakít, aki hivatalosan ugyan rendelkezik névvel, mégis a névtelen emberként vált filmtörténeti ikonná – jegyzi meg a Collider.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A jó, a rossz és a csúf történetében Eastwood karaktere, a Blondie becenévre hallgató fejvadász alkotja a címben szereplő „jó” figurát, noha erkölcsi értelemben korántsem tekinthető feddhetetlen hősnek. Társával, a Tuco nevű banditával, akit Eli Wallach alakít és aki a „csúf” szerepét tölti be, ügyesen kitervelt csalássorozatot hajt végre, amelynek során Blondie feladja őt a hatóságoknak a vérdíjért, majd az akasztás pillanatában megmenti, hogy újabb városban ismét megismételhessék a mutatványt.

A történet azonban új irányt vesz, amikor feltűnik Lee Van Cleef karaktere, a kegyetlen zsoldos Angel Eyes, aki az „rossz” megtestesítőjeként egy ellopott konföderációs aranyszállítmány nyomába ered.

Az elrejtett arany

A cselekmény középpontjába az elrejtett arany kerül, amelynek hollétéről Tuco a temető nevét, Blondie pedig a pontos sírhelyet tudja, így kényszerű és feszült szövetség alakul ki közöttük, miközben Angel Eyes is a zsákmányra vadászik.

A történet végül egy legendássá vált hármas párbajban csúcsosodik ki, amelynek feszültségét Leone precíz rendezése, Ennio Morricone azóta is ikonikus zenéje és Eastwood rezzenéstelen tekintete emeli filmtörténeti magasságokba. Ugyanakkor egy spagettiwesterntől aligha lenne idegen egy ilyen leszámolás, hiszen a műfaj alapvető kellékei közé tartoznak a poros csizmák és a revolverek éppúgy, mint a végzetes összecsapások.

Az alkotás játékideje közel három óra, ami mai szemmel hosszúnak tűnhet, ennek ellenére a film epikus léptéke, gondosan felépített jelenetei és Morricone híres szerzeménye, Az arany mámora olyan élményt kínálnak, amely még hat évtized távlatából is magával ragadja a nézőt.