Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Jelentősen megnövekedett az emberi DNS-sel módosított egerek agya

Jelentősen megnövekedett az emberi DNS-sel módosított egerek agya

Jelentősen megnövekedett az emberi DNS-sel módosított egerek agya
Unsplash/Marcus Ganahl

A genetikailag módosított egerek agya jelentősen megnövekedett az emberi DNS-szekvenciák beültetése után.

Az emberi evolúció egyik legizgalmasabb rejtélyének megfejtéséhez kerültek közelebb amerikai kutatók, miután emberi DNS-szekvenciák beültetésével sikerült megnövelniük kísérleti egerek agyának méretét. A Duke Egyetem szakemberei által végzett úttörő kutatás eredményei alapján az említett genetikai módosítás 6,5 százalékkal növelte meg a rágcsálók agyának méretét.

Az emberi agy fejlődésének története régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget, hiszen az evolúció során agyunk mérete közel háromszorosára növekedett azóta, hogy fejlődési vonalunk mintegy hatmillió évvel ezelőtt elvált a csimpánzokétól. A szakemberek az utóbbi években különös figyelmet fordítottak az úgynevezett HAR-szekvenciákra, amelyek más emlősökben szinte változatlanul megmaradtak, ám az emberekben jelentős eltéréseket mutatnak.

A Debra Silver neurobiológus vezetésével működő kutatócsoport egy évtizeddel ezelőtt fedezte fel a HARE5 elnevezésű szekvenciát, amelynek pontos szerepe emberekben még nem tisztázott. Korábbi kutatások azonban már rávilágítottak arra, hogy ez a szekvencia egerekben növeli az idegrendszer fejlődésében meghatározó szerepet játszó Fzd8 gén kifejeződését.

Agyi organoidokkal is kísérleteztek

A Nature szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a módosított genetikai állományú egerekben az agyi őssejtek fokozott aktivitást mutattak, ami több neuron képződéséhez vezetett. Az őssejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak az idegsejtek és egyéb sejttípusok létrehozásában, így számuk növekedése jelentős hatással van az agy fejlődésére.

A kutatók laboratóriumi körülmények között létrehozott agyi organoidokkal is kísérleteztek, összehasonlítva az emberi és csimpánz HARE5 szekvenciákat. Az emberi szekvenciával rendelkező organoidokban számottevően több neuron képződött, mint a csimpánz változatot tartalmazókban, ami további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ez a génszakasz meghatározó szerepet játszhatott az emberi intelligencia kialakulásában.

Silver professzor a Nature weboldalán megosztotta, hogy egyelőre nem tisztázott, vajon a genetikai módosítás javította-e a kísérleti állatok kognitív képességeit vagy memóriáját. A kutató hangsúlyozta azt is, hogy a HARE5 szekvencia feltehetően csak egy a számos tényező közül, amelyek befolyásolták az emberi agy evolúcióját, mivel több tucat további, még feltáratlan HAR-szekvencia létezik.

A Duke Egyetem szakembere nyilatkozatában rámutatott arra, hogy „számos mechanizmus játszik meghatározó szerepet abban, hogy az emberi agy azzá vált, ami”. Mindez arra utal, hogy az emberi intelligencia kialakulása egy rendkívül összetett folyamat eredménye, amelynek teljes megértéséhez további kutatásokra lesz szükség.