Egy újabb és erősebb földrengés rázta meg Horvátországot – FRISSÍTETT
A helyi híradások szerint egy újabb, a korábbinál is erősebb, 5,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot hétfőn a kora reggeli órákban.
A helyi híradások szerint egy újabb, a korábbinál is erősebb, 5,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot hétfőn a kora reggeli órákban.
A földrengés epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, a rengés fészke pedig 5 kilométeres mélységben helyezkedett el. A földmozgást egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság. Anyagi károkról Sziszek, és a tőle 14 kilométerre délnyugatra fekvő Petrinja városából érkezett jelentés.
A nagyobb erősségű földmozgást több utórengés is kísérte, másfél óra belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű is. Andrej Plenkovic kormányfő több miniszterével, valamint Zoran Milanovic államfővel együtt a helyszínre utazott.
Plenkovic a sajtónak nyilatkozova örömének adott hangot amiatt, hogy a földmozgásban nem sérült meg senki, és jelentősebb anyagi kár sem keletkezett. “Amilyen év volt az idei, bizonyos értelemben sajnos úgy is ért véget” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány segíteni fog a károk helyreállításban.
NE HAGYD KI
Szakemberek arra figyelmeztettek, hogy több utórengésre is számítani kell. Horvátország szeizmikus területen fekszik, a földrengések pedig nem jelezhetők előre, ezért meg kell tanulni együtt élni a kialakult helyzettel – hangsúlyozták.
A horvát fővárost és környékét legutóbb március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utórengést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
