Drámai módon akár 40 centiméterrel megemelkedhet a tengervízszint a jégrétegek olvadása miatt
Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.
Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.
A The Cryosphere tudományos lapban közzétett publikációban 60 tudós a világ különböző kutatóintézeteiből próbálta a lehető legpontosabb módszerekkel előrejósolni, miként befolyásolhatja a jégsapkák olvadása a Föld óceánjainak vízszintjét.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) múlt évben készült összegzéséből megtudhattuk, hogy amíg Grönland 8-27 centiméterrel járulhat hozzá a vízszint emelkedéséhez, addig az Antarktisz 3-28 centimétert tehet hozzá ezekhez az adatokhoz 2000 és 2100 között.
A kutatók két forgatókönyvet vettek számításba – az egyik alapján az emissziók a mostani növekmény mellett maradnak, a másik szerint pedig drasztikus csökkenés következik be 2100-ra. Magas kibocsájtási értékek esetén az antarktiszi jégvesztés miatt 30 centiméterrel emelkedhet a tengervízszint, Grönland ehhez plusz kilenc centimétert adna hozzá.
Egy ekkora mértékű növekedés súlyos áradásokkal járna, több százmillió embernek kellene elhagynia jelenlegi otthonát, nem beszélve arról, hogy megváltozna az adott régió növény- és állatvilága is. Még a legalacsonyabb emissziós arányokat figyelembe véve is legalább három centiméterrel magasabb lehet a globális tengervízszint a 21. század végére, ami tragikus adatsorként értékelhető.
„A célunk a jelentéssel az volt, hogy összehozzuk a világ jégmezőinek olvadásával kapcsolatos modelleket elkészítő csoportokat, és közösen kielemezzük, mi történhet, ha ez a páratlan jégréteg olvadásnak indul.”
mondta Heiko Goelzer, az Utrechti Egyetem professzora és a kutatás társszerzője.
A 21. századig a nyugat-antarktiszi és a grönlandi jégsapka általában ugyanannyi jégtömeget veszített el nyáron, mint amennyit később újból képes volt befagyasztani, az elmúlt két évtizedben viszont a globális felmelegedésnek köszönhetően felborult az egyensúly.
Tavaly Grönland 532 milliárd tonnányi jeget vesztett, ami nagyjából akkora mennyiség, mintha hat olimpiai uszoda teljes tartalmával töltenénk fel az Atlanti-óceánt minden egyes másodpercben.
