Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.
Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.
A The Cryosphere tudományos lapban közzétett publikációban 60 tudós a világ különböző kutatóintézeteiből próbálta a lehető legpontosabb módszerekkel előrejósolni, miként befolyásolhatja a jégsapkák olvadása a Föld óceánjainak vízszintjét.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) múlt évben készült összegzéséből megtudhattuk, hogy amíg Grönland 8-27 centiméterrel járulhat hozzá a vízszint emelkedéséhez, addig az Antarktisz 3-28 centimétert tehet hozzá ezekhez az adatokhoz 2000 és 2100 között.
A kutatók két forgatókönyvet vettek számításba – az egyik alapján az emissziók a mostani növekmény mellett maradnak, a másik szerint pedig drasztikus csökkenés következik be 2100-ra. Magas kibocsájtási értékek esetén az antarktiszi jégvesztés miatt 30 centiméterrel emelkedhet a tengervízszint, Grönland ehhez plusz kilenc centimétert adna hozzá.
NE HAGYD KI
Egy ekkora mértékű növekedés súlyos áradásokkal járna, több százmillió embernek kellene elhagynia jelenlegi otthonát, nem beszélve arról, hogy megváltozna az adott régió növény- és állatvilága is. Még a legalacsonyabb emissziós arányokat figyelembe véve is legalább három centiméterrel magasabb lehet a globális tengervízszint a 21. század végére, ami tragikus adatsorként értékelhető.
„A célunk a jelentéssel az volt, hogy összehozzuk a világ jégmezőinek olvadásával kapcsolatos modelleket elkészítő csoportokat, és közösen kielemezzük, mi történhet, ha ez a páratlan jégréteg olvadásnak indul.”
mondta Heiko Goelzer, az Utrechti Egyetem professzora és a kutatás társszerzője.
A 21. századig a nyugat-antarktiszi és a grönlandi jégsapka általában ugyanannyi jégtömeget veszített el nyáron, mint amennyit később újból képes volt befagyasztani, az elmúlt két évtizedben viszont a globális felmelegedésnek köszönhetően felborult az egyensúly.
Tavaly Grönland 532 milliárd tonnányi jeget vesztett, ami nagyjából akkora mennyiség, mintha hat olimpiai uszoda teljes tartalmával töltenénk fel az Atlanti-óceánt minden egyes másodpercben.