Balog Zoltán szerint Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak
Elmondása szerint a segítségét és a kiállását is felajánlotta a volt államfőnek, de ő ezt nem fogadta el.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Balog Zoltán először adott interjút a kegyelmi ügyet illetően, amely miatt Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki posztról. „Én kerestem meg Novák Katalint (…) azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni” – mondta a református püspök, aki a beszélgetés során egyebek mellett arra is kitért, hogyan került kapcsolatba K. Endrével, akit azért ítéltek el, mert bűnsegédje volt a bicskei nevelőotthon pedofil igazgatójának, ám mint ismert, K. Endre később elnöki kegyelmet kapott.
Balog szerint onnan ismerte K. Endrét, hogy a felesége megkereste, segítsen célba juttatni a kegyelmi kérvényét. Mint mondta, lelkipásztorként úgy érezte, ha valaki tőle segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni, és ha tud, akkor megpróbál segíteni. Hozzáfűzte, nagyon sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbált az elmúlt 30-40 évben segíteni, s nemcsak kegyelmi ügyekben, hanem máskor is próbálta figyelembe venni a „lelki szabályokat”. Azaz meggyőződni annak az embernek a tisztességéről, aki kéri a kegyelmi kérvényt.
Míg annak kapcsán, hogy az ügy kiderülése után nem állt ki nyilvánosan, és ezzel sokak szerint nehéz helyzetbe hozta Novákot, Balog azt mondta: a segítségét és a kiállását is felajánlotta a volt államfőnek, de ő ezt nem fogadta el. „Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is” – hangsúlyozta. „Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől azt a másik súlyos tehernek érzem ebben az ügyben. Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel” – fogalmazott a püspök.
De a 777 arról is kérdezte, hogy ha Novák és a kegyelmi kérvényt aláíró Varga Judit is kénytelen volt távozni a közéletből, akkor ő miért maradhatott református püspök, amelyre az a válasz érkezett: „Az egyik a politikai térben történik és bizonyos szempontból a lelkészi elnökség is a közéletnek a terén zajlik, hiszen kifelé a Magyarországi Református Egyház egyes számú képviselője. A püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert. A mi eskünkben az a kitétel van, hogy mi nem a testületek fölött vagyunk, hanem azoknak alá vagyunk rendelve”.
Hozzátette: az esküje úgy hangzik, hogy „egyedül egyházi főhatóságomnak, a kerületi közgyűlésnek – ami egy részzsinat – a rendelkezéseit hajtom végre és fogadom el egyházi ügyekben. Én ezt a rendelkezést megkértem – éppen az elmúlt napokban – és nekem azt kell végrehajtanom. Abban erősített meg a kerületi közgyűlésünk, hogy nekem kötelező ezt a munkát folytatnom” – mondta Balog Zoltán az interjúban, amelyből a 24.hu szemlézett.
