A hat égitestből álló TOI-178 nevű bolygórendszer a Naptól mintegy 200 fényévnyi távolságban helyezkedik el a Szobrász csillagképben. A bolygókat a neves asztronómusokból álló nemzetközi kutatócsapat a CHEOPS űrszonda, valamint a VLT űrteleszkóp és a Paranal Obszervatórium segítségével fedezték fel.

A TOI-178 bolygói körülbelül akkorák, mint a Föld, a nagyobbak pedig kétszer, illetve háromszor masszívabbaknak bizonyultak. A belső két Szuperföld kőzetburokkal rendelkezik, míg a külső négy mini Neptunusz gázbolygóként kering a központi csillag körül.

A keringési pályáik egészen különlegesek, ugyanis mint kiderült, az orbitális mintáik a 18:9:6:4:3 arányt követik, ami azt jelenti, hogy miközben a külső bolygó háromszor kerüli meg a csillagot, addig a mögöttük húzódó égitest négyszer teszi meg ezt, a következő hatszor, és így tovább.

Mindez felettébb furcsa, ugyanis ritkaság, hogy ennyire rendezett, egyben kaotikus pályán keringenének az égitestek. Kutatók szerint ezek a minták arra utalhatnak, hogy a bolygórendszer születésekor sokkal kevesebbszer ütköztek egymásnak az exoplanéták – írta a New Atlas tudományos magazin.

A még ennél is meglepőbb furcsaság azonban a bolygók sűrűségében keresendő. Amíg például a mi Naprendszerünkben a planéták sűrűségük alapján rendeződnek el, és a kőzetbolygókat (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) a gázóriások (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) követik, addig a TOI-178 esetében teljesen más a helyzet.

A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a Földdel egyenlő sűrűségű égitest a Neptunusz koncentrációjának felével bíró bolygó mellett található, miközben mellette egy Neptunusszal egyenértékű sűrűséggel rendelkező planéta kering. A csillagászok egyelőre nem tudnak magyarázatot adni a jelenségre, így rejtély, miért pont ebben a formációban jöttek létre a bolygók a szóban forgó TOI-178 rendszerben.