Átfogó jelentés készült a bolygó jelenlegi állapotáról
Az emberi tevékenység komolyan veszélyezteti a Föld bioszféráját, ahol virágzik az élet, és mely biztosítja bolygónk számára az ellenálló képességet – derül ki a State of the Planet névre keresztelt jelentésből.
Fotó: NASA 
Az emberek cselekedeteinek súlyos következményei lehetnek a civilizáció fejlődésére nézve, éppen ezért készült el egy átfogó jelentés a témában, a Nobel-csúcstalálkozó apropóján. A jelentés az áprilisban tartandó Nobel-csúcstalálkozó alkalmával kerül megvitatásra, lényege pedig, hogy felhívja a figyelmet a bolygó aktuális állapotára.
A jelentés szerint az emberiség maga jelenti a legnagyobb változást a bolygó számára, Johan Rockström társszerző pedig úgy fogalmazott, azok a kockázatok, melyeket vállalunk, meghökkentőek, ugyanis épp egy olyan évtized hajnalán vagyunk, mely hatalmas változásokat hozhat életünkbe.
„Egyetlen emberöltő során, nagyrészt az 1950-es évek óta, szisztematikusan leegyszerűsítettük a bioszférát, egy olyan rendszert, amely 3,8 milliárd év alatt fejlődött ki. Most már csak néhány növény és állat uralja a földet és az óceánokat” – mondta Carl Folke vezető szerző, a Beijer Ökológiai Közgazdaságtani Intézet igazgatója.
A jelentés összefoglalja a legutóbbi kutatásokat az emberi tevékenységeket rangsorolva: a Föld jégmentes területeinek 75 százaléka közvetlenül az emberi tevékenység miatt változik, mindez a folyamatos gyártásnak és a fakitermelésnek tudható be.
Az egyre növekvő üvegházhatásúgáz-kibocsátás azt jelenti, hogy „az elkövetkező 50 évben az előrejelzések szerint 1-3 milliárd ember él meg olyan életkörülményeket, amelyek kívül esnek azon éghajlati viszonyokon, amelyek az elmúlt 6000 évben kiszolgálták a civilizációkat”, attól függően, hogy a népesség milyen mértékben gyarapodik és az éghajlati változások miként fognak lezajlani.
Az egyik társszerző Line Gordon, a Stockholmi Resilience Center igazgatója szerint „ez egy meghatározó évtized az emberiség számára…ebben az évtizedben meg kell hajlítanunk az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a megdöbbentő biodiverzitás-csökkenés görbéit. Ez azt jelenti, hogy mérlegeljük, hogy mit eszünk, valamint azt, hogy miként fogjuk kigazdálkodni az élelmet.”
A kutatók ahelyett, hogy olyan jól ismert megoldásokat sorolnának fel, mint a szélenergia, a napenergia vagy a növényi étrend, felszámolják a fejlődés akadályait. A legnagyobb akadályok közül kettő az egyenlőtlenség és a technológia fenntarthatatlan szintje, amely aláássa a társadalmi célokat. A szerzők szerint új diskurzusra van szükség, amely újra összekapcsolná a fejlődést a bioszférával.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az egyenlőtlenség és a környezeti kihívások szorosan összefüggnek egymással. Az egyenlőtlenségek csökkentése növeli a társadalmakba vetett bizalmat, a bizalom pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormányok hosszú távú döntéseket hozzanak. A közösségi médiát és a megbízható ismeretekhez való hozzáférést szintén a haladás akadályaként említik a jelentésben.
A szintén társszerző Victor Galaz, a Stockholmi Resilience Center igazgatóhelyettese szerint „ahogy az emberi tevékenységek hatása felgyorsul a Földön, ugyanúgy reménykedünk, hogy az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, képesek lesznek segíteni kezelni az éghajlatváltozást és környezeti változásokat. Ez azonban csak akkor fog megtörténni, ha teljes erőbedobással cselekszünk olyan módon, amely a technológiai változás irányát a bolygógondozás és a felelősségteljes innováció irányába tereli.”
A találkozón olyan vendégek csatlakoznak majd a Nobel-díjasokhoz, mint mint Al Gore, a Dalai Láma, Anthony Fauci, Johan Rockström és Xiye Bastida ifjúsági aktivista. A csúcstalálkozó három témára épül: a bioszféra (éghajlat és a biodiverzitás csökkenése), növekvő egyenlőtlenség és a technológiai forradalom.
