Ha valaki még éjfél után is ébren van, és csak ezután kezd készülődni az alváshoz, akkor reggel minden bizonnyal álmosan és kialvatlanul fog ébredni, miután kikapcsolta a korai ébresztőt. Ám a legújabb kutatások szerint a késői lefekvés nemcsak fáradtságot okoz, hanem a mentális egészségnek is árthat. A Psychiatry Research című szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a szakértők 73 888, az Egyesült Királyság Biobankjában szereplő ember alvási- és egészségügyi adatait elemezték. Ezáltal arra a megállapításra jutottak, hogy akik rendszeresen hajnali egy óra után feküdtek le, nagyobb valószínűséggel szenvedtek mentális zavaroktól, például depressziótól és szorongástól, mint azok, akik hajnali egy előtt mennek aludni.

Az eredményeknél nem számított, hogy az alanyok korán kelőnek vagy éjszakai bagolynak minősítették magukat – a tanulmány szerint a hajnali egy óra utáni lefekvés kivétel nélkül ártott mentálisan az embereknek. Sőt, a hajnali egy után aludni térő éjjeli baglyoknál volt a legnagyobb a mentális egészségre gyakorolt hatás – írja az nlc.hu a Huffpost cikkére hivatkozva. Ugyanakkor tény, hogy a tanulmány korlátait is figyelembe kell venni (például azt, hogy egyetlen kérdés alapján sorolták magukat a résztvevők a korán kelők vagy az éjjeli baglyok csoportjába). Illetve a téma kapcsán Matthew Lehrer, a Pittsburghi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének adjunktusa – ő nem vett részt a tanulmányban – is hozzátett pár dolgot.

Mint mondta, ha hajnali egy vagy két óráig nem fekszünk le, akkor vélhetően csak több órával napfelkelte után ébredünk, ezáltal azonban túlságosan eltérő lesz a cirkadián ritmusunk a környezet fény-sötét ciklusához képest. De nem ez az egyetlen probléma – emelte ki. A nagyobb éjszakai aktivitás több impulzív és maladaptív (rövid távon előnyös, de hosszú távon káros) viselkedéssel jár együtt. Bizonyos agyi mechanizmusok hatással vannak a viselkedésre, az impulzivitásra és a gátlásokra, ám amikor sokáig vagyunk ébren, ezek a folyamatok megváltoznak, ami összefüggésbe hozható a rossz mentális egészséggel. Mindemellett Dr. Indira Gurubhagavatula, a Pennsylvaniai Egyetem alvásgyógyászati részlegének orvosprofesszora is felhívta egy fontos dologra a figyelmet.

Ő kiemelte: egyes agyi funkciók érzékenyebbek az alváshiányra, mint mások. Így ha keveset aludtunk, tudunk például rágózni, beszélni, sétálni, de az agy homloklebenye, a hangulatért és az érzelmi szabályozásért felelős agyterület megsínyli a nem megfelelő mennyiségű alvást. A szakember szerint az a képességünk, hogy kontrolláljuk a csapongó érzelmeinket, alváshiány vagy késői lefekvés esetén károsodhat. Ez pedig több negativitáshoz, több szorongáshoz vezethet, mert a magasabb rendű agyi funkciók, amelyek szabályoznák ezeket az érzelmeket, tompábbak lesznek – derül ki a cikkből.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy megkérdőjelezték a népszerű teóriát, miszerint az alvás segít megtisztítani az agyunkat. Persze ettől még hasznos és létfontosságú a jó alvás, ám néhány korábbi feltételezést most felülvizsgáltak. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy autoimmun betegségekre utalhat az, ha valakit gyakran gyötörnek rémálmok: a témával foglalkozó kutatás megdöbbentő eredményekre jutott. Az orvosok szerint a rémálmok és hallucinációk előjelei lehetnek a kialakuló autoimmun betegségnek, így ha valaki már ekkor segítséget kér, korai szakaszban kezelni kezdhetik, mielőtt állapota súlyosbodna.