A magyarok fele még az uniós átlagnál is rosszabbul alszik – ez nyáron tovább romlik
Évente átlagosan 44 óra alvásvesztést okoz a globális felmelegedés egy nemzetközi tanulmány szerint, a magyarok pedig kifejezetten rosszul viselik a kánikulát.
Fotó: Unsplash
A magyarok fele még az uniós átlagnál is rosszabbul alszik, nyáron pedig még inkább felerősödnek a meglévő alvásproblémák. A klímaváltozás új kihívásaira és a kánikula okozta álmatlanság leküzdésére azonban új technológiák és hálószobakellékek állnak rendelkezésünkre. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség összeállításából kiderül, hogyan lehetnek pihentetőbbek a nyári éjszakák – írja az Economx. A felmelegedés hatásait vizsgáló kutatás szerint, ha a környezeti hőmérséklet tovább emelkedik, a magasabb éjszakai hőmérsékletek az évszázad végére potenciálisan 50-58 óra alváskiesést okozhatnak.
A tokiói egyetem kutatói szerint amikor a nappali minimumhőmérséklet 24,8 Celsius-fok fölé emelkedik, egyre többen tapasztalnak alvási problémákat. A hőség okozta alvászavarokat a vizsgálat a hőguta egészségkárosító hatásához hasonlítja. A nem megfelelő alvás hangulatzavarokhoz, szívbetegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegséghez, szívrohamhoz és sok más egészségügyi problémához vezethet, ám leginkább a genetika, az életmód és a környezeti hatások befolyásolják az alvási szokásainkat. Nyáron, a hosszabb nappalok és a megterhelő hőség is nehezíti az elalvást – részletezik.
„Kulcsfontosságú az alvási rutin folyamatos és következetes betartása, a napközbeni mérsékelt mozgás, elalvás előtti étkezési korlátozások, a hűvös alvási körülmények biztosítása. A jobb alváshigiénia előmozdításának egyik legjobb módja az, ha kialakítjuk a lefekvés előtti rutint és a következetes lefekvési- és ébredési időt. A lefekvés és az ébredés minden nap ugyanabban az időben történjen, még hétvégén és vakáción is. Ez segíthet a szervezet belső órájának szabályozásában, és javíthatja az alvás minőségét” – fogalmazott G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Több dologra is érdemes odafigyelni
Mint írják, a nyári hálószoba ideális hőmérséklete 18 és 20 fok között mozog. Ezt manapság már leginkább légkondival vagy ventillátorral érhetjük el, de ennek hiányában napközben árnyékolással és speciális hálószobakellékekkel is csökkenthetjük a hőmérsékletet. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség gyűjtése nyomán pedig ezen eszközök segíthetnek legtöbbet a kánikulai éjszakákon: szellőző ágyneműhuzat (pl. szatén vagy pamut), hűtőpárna (segít eloszlatni a hőt, csökkenteni a testhőmérsékletet).
Továbbá a hűtő matracfedő (anyagának és kialakításának köszönhetően hűsítő hatású) is hasznos ebből a szempontból, de ugyanez az okosóráról (segíthet az alvási ciklus monitorizásában, a megfelelő ritmusban történő ébredésben, alvászavarokat okozó külső vagy belső körülmények felfedezésében) is elmondható. Végül még a szemmaszkot emelték ki, amelynek az a haszna, hogy a hajnali fények kizárásával akár több órányi alvást nyerhetünk, mivel így elérhetjük az „alváshormon”, a melatonin termeléséhez szükséges sötétséget.
Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy autoimmun betegségekre utalhat az, ha valakit gyakran gyötörnek rémálmok: a témával foglalkozó kutatás megdöbbentő eredményekre jutott. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a késői lefekvés nemcsak fáradtságot okoz, hanem a mentális egészségnek is árthat. Egy tanulmány szerint a túlságosan késői lefekvéssel nemcsak a fáradtságot, hanem a mentális problémákat is kockáztatjuk. Egy légiutaskísérő pedig elárulta, miért ne aludjunk felszállás és landolás közben a gépen.
