Akkor is működhet a placebo, ha tudatában vannak vele a páciensek, hogy hatástalan a gyógyszer
A placebohatásra először a 17. században figyeltek fel az orvosok, azóta pedig rengeteg kutatást végeztek arról, hogyan lehetne felhasználni ezt a mai napig rejtélyes effektust a gyógyászatban.
A placebohatásra először a 17. században figyeltek fel az orvosok, azóta pedig rengeteg kutatást végeztek arról, hogyan lehetne felhasználni ezt a mai napig rejtélyes effektust a gyógyászatban.
Az általános praxisban meglepő módon eléggé elterjedtnek számít a placebók használata. Leggyakrabban az úgynevezett nem tiszta placebót alkalmazzák, aminek van bizonyos klinikai értéke, viszont semmi köze nincs ahhoz a betegséghez, amire éppen felírták; a tiszta placebót – ami lényegében teljesen hatástalan cukortabletta – ritkábban vetik be.
Az Egyesült Királyságban a kezelőorvosok 97%-a elismerte, hogy karrierjük során legalább egyszer nem tiszta placebót írtak fel a pácienseknek, Németországban és az USA-ban pedig rutinszerűen adják a betegeknek ezeket a készítményeket.
Legfőképpen az bizonyult ezen terápia kulcsfontosságú tényezőjének, hogy a páciensek nem tudtak arról, hogy egy teljesen hatástalan gyógyszert kapnak, mégis hatékony módszerként épültek fel bizonyos betegségekből. A legújabb tanulmányból azonban kiderült, hogy még a nem szelektív placebók – amikor a páciens tudja, hogy placebóval kezelik – is működhetnek.
A kutatás során Guevarra és kollégái a nem specifikus placebókat az agyi emocionális aktivitások csökkentésére tesztelték. Két csoportba osztották a kísérleteken részt vevő önkénteseket – amíg az egyik csoportba sorolt személyek tudták, hogy hatástalan gyógyszert kapnak, addig a másik társaságot erről nem tájékoztatták.
A placebocsoport tagjai először elolvasták a placebohatásról szóló publikációkat, majd ezután sóoldatot kaptak orrspray formájában és közölték velük, hogy kizárólag hatástalan szerről van szó, ami csak akkor enyhítheti a negatív tüneteiket, ha hisznek benne. A kontrollcsoporttal ugyanezt az oldatot inhaláltatták, viszont elmondták nekik, tudományos célból szeretnék vizsgálni a spray hatékonyságát.
Ezután a kutatók összehasonlították a két csoport eredményét, és a negatív érzéseket és stresszt kiváltó biomarkerek nyomait keresték – csupán pár másodpercen belül rátaláltak a nem specifikus placebók hatásaira.
2014-ben már elvégeztek hasonló vizsgálatokat migrénes egyéneknél, ahol az egyik csoport fejfájás elleni gyógyszert kapott, ami meg is volt címkézve, a másik társaság tagjait placebóval kezelték placebo felirattal ellátott tablettákkal, a harmadik csoportnak pedig semmit sem adtak. Kiderült, hogy nagyjából 50%-os effektivitást tudtak elérni a placebósok a gyógyszeres csoporthoz képest, de ezt akkor a gyógyszerszedési szokásokhoz kötötték.
Ne hagyd ki: